Egészség és a Betegség
1. Húzásteszt:A húzási teszt során az orvos gyengéden felhúzza több hajszálat a fejbőr különböző területeiről. Ha háromnál több szőrszálat könnyedén, minimális erővel eltávolítanak, az az alopecia egy formájára utalhat.
2. Fejbőr biopszia:A fejbőr biopsziája egy kis bőr- és szőrtüszőmintát vesz mikroszkópos vizsgálat céljából. Segít azonosítani az alopecia sajátos jellemzőit, beleértve a gyulladást, hegesedést vagy rendellenes szőrtüszőket.
3. Vérvizsgálatok:A vérvizsgálatok kimutathatják a hajhulláshoz hozzájáruló alapbetegségeket, például pajzsmirigyproblémákat, hormonális egyensúlyhiányt, vitamin- vagy tápanyaghiányt vagy autoimmun rendellenességeket.
4. Bőrkaparék:Az érintett területről származó bőrkaparékot össze lehet gyűjteni, hogy kizárjanak minden olyan fertőzést vagy bőrbetegséget, amely hajhullást okozhat, például ótvar (gombás fertőzés) vagy tetűfertőzés.
5. Trihoszkópia:A trihoszkópia a fejbőr és a hajhagymák vizsgálatát foglalja magában egy speciális nagyítóeszközzel, amelyet trihoszkópnak neveznek. Ez segíthet azonosítani bizonyos hajszál-rendellenességeket, például átmérőt, alakot és szerkezetet, amelyek az alopecia bizonyos típusaihoz társulhatnak.
6. Gombás tenyészet:Gombás fertőzés gyanúja esetén mintát lehet venni a fejbőrből vagy a hajból, és tenyésztéssel azonosítani lehet a fertőzést okozó gombát.
7. Képalkotó vizsgálatok:Ritka esetekben képalkotó vizsgálatokra, például CT-vizsgálatokra vagy MRI-re lehet szükség a fejbőr mögöttes struktúráinak felmérésére és a hajhullás lehetséges okainak, például daganatok vagy egyéb szerkezeti rendellenességek azonosítására.
8. Genetikai tesztelés:Ha örökletes alopecia gyanúja merül fel, genetikai vizsgálat végezhető a hajhulláshoz hozzájáruló specifikus genetikai mutációk azonosítására.
A vizsgálatok kiválasztása az egyén tüneteitől és az orvos kezdeti értékelésétől függ. E vizsgálatok eredményei alapján az egészségügyi szolgáltató megfelelő diagnózist állíthat fel, és meghatározhatja a legjobb kezelési módot.