Mi az a cisztás neoplazma?

Cisztás neoplazmák nem rákos daganatok, amelyek folyadékkal telt zsákokat, úgynevezett cisztákat tartalmaznak. A test különböző szerveiben és szöveteiben fordulhatnak elő, például a mellben, a petefészkekben, a hasnyálmirigyben és a vesékben.

A cisztás neoplazmák általában jóindulatúak, vagyis nem invazívak, és nem terjednek át a test más részeire. Egyes cisztás neoplazmák azonban rosszindulatúak lehetnek, ami azt jelenti, hogy rákos daganatokká fejlődhetnek.

A cisztás neoplazmák gyakori típusai a következők:

* Mell fibroadenoma: Az emlő jóindulatú daganata, amely mirigyes és rostos szövetekből áll. A fibroadenómák általában kicsik, szilárdak és fájdalommentesek.

* Ovarian cystadenoma: A petefészek jóindulatú daganata, amely hámsejtekkel van bélelve, és folyadékot tartalmaz. A petefészek cystadenomák kicsik vagy nagyok lehetnek, és olyan tüneteket okozhatnak, mint a kismedencei fájdalom, puffadás és rendszertelen menstruációs vérzés.

* Cisztás hasnyálmirigy-daganat: A hasnyálmirigy cisztás daganata, amely lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A hasnyálmirigy cisztás daganatai olyan tüneteket okozhatnak, mint a hasi fájdalom, fogyás és hányinger.

* Cisztás vese neoplazma: A vese cisztás daganata, amely lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A vese cisztás neoplazmái olyan tüneteket okozhatnak, mint a hátfájás, a vér a vizeletben és a magas vérnyomás.

A cisztás neoplazmákat gyakran képalkotó vizsgálatokkal, például ultrahanggal, CT-vizsgálatokkal és MRI-vizsgálatokkal diagnosztizálják. Biopsziára lehet szükség a diagnózis megerősítéséhez és annak megállapításához, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú-e.

A cisztás neoplazmák kezelése a daganat típusától, elhelyezkedésétől és méretétől függ. A kezelési lehetőségek közé tartozhat a műtét, a kemoterápia, a sugárterápia és a célzott terápia.