1. Mind a látható fénysugarak, mind a röntgensugarak az elektromágneses spektrumhoz tartoznak, amely az energiahullámok széles tartománya, amely magában foglalja a rádióhullámokat, a mikrohullámokat, az infravörös sugárzást, a látható fényt, az ultraibolya sugárzást, a röntgen- és a gamma-sugárzást.
2. Mind a látható fénysugarak, mind a röntgensugarak fénysebességgel haladnak, ami a lehető legnagyobb sebesség az univerzumban.
3. Mind a látható fénysugarak, mind a röntgensugarak hullám-részecske kettősséget mutatnak, ami azt jelenti, hogy mind a hullámokra, mind a részecskékre jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek. Leírhatók bizonyos hullámhosszú és frekvenciájú energiahullámokként, vagy fotonoknak nevezett részecskeáramokként.
4. Mind a látható fénysugarak, mind a röntgensugarak kölcsönhatásba léphetnek az anyaggal különféle folyamatok révén, például abszorpció, visszaverődés, fénytörés és szórás révén.
5. Mind a látható fénysugarak, mind a röntgensugarak felhasználhatók képek készítésére és értékes információk biztosítására különböző tudományos és orvosi alkalmazásokban. A látható fényt a fotózáshoz és a mindennapi látáshoz használják, míg a röntgensugarakat széles körben használják az orvosi képalkotó technikákban, mint például a röntgensugárzás, a számítógépes tomográfia (CT) és a fluoroszkópia.
Fontos megjegyezni, hogy bár a látható fénysugarak és a röntgensugarak megosztják ezeket az alapvető tulajdonságokat, jelentősen eltérnek hullámhosszuk, frekvenciáik és az anyaggal való kölcsönhatásuk tekintetében. A látható fénynek hosszabb a hullámhossza és alacsonyabb a frekvenciája, mint a röntgensugárzásnak. A röntgensugarak energiája nagyobb, mint a látható fény, és hatékonyabban tudnak áthatolni szilárd tárgyakon, így hasznosak a csontok és a belső struktúrák képalkotásában az orvosi alkalmazásokban.