Rossz ítélőképesség: Az alkohol rontja az ítélőképességet, és olyan döntések meghozatalára készteti az embereket, amelyeket józan állapotban általában nem hoznának meg. Ez magában foglalhatja a vezetésre, a kockázatos szexuális viselkedésre vagy a pénzügyi kérdésekre vonatkozó döntéseket.
Csökkentett gátlások: Az alkohol csökkenti a gátlásokat, így az emberek nagyobb valószínűséggel folytatnak olyan viselkedéseket, amelyektől egyébként haboznának. Ez rossz döntéshozatalhoz vezethet, például agresszívvé váláshoz, verekedések indításához vagy impulzív vásárlásokhoz.
Memóriavesztés: Az alkohol memóriavesztést okozhat, különösen nagy mennyiségben fogyasztva. Ez megnehezítheti az emberek számára, hogy emlékezzenek az ivás közben hozott döntéseikre vagy azok következményeire.
Csökkent kognitív funkció: Az alkohol különböző kognitív funkciókat érint, beleértve a figyelmet, a koncentrációt és a problémamegoldó készségeket. Ezek a károsodások megnehezíthetik a jól megalapozott döntések meghozatalát, és növelhetik a balesetek vagy sérülések kockázatát.
Érzelmi instabilitás: Az alkohol érzelmi instabilitást okozhat, hangulati ingadozásokhoz, ingerlékenységhez és agresszióhoz vezethet. Ez elhomályosíthatja egy személy megítélését, és befolyásolhatja döntéshozatali folyamatait.
Hosszú távú hatások: A krónikus alkoholfogyasztás tartós változásokhoz vezethet az agy szerkezetében és működésében, aminek hosszú távú hatásai lehetnek az egyén döntéshozatali képességeire.
Fontos megjegyezni, hogy az alkohol hatása a döntéshozatalra az egyéntől, az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és egyéb tényezőktől, például életkortól és nemtől függően változhat.