Mi a hiperinfekciós szindróma?

A hiperinfekciós szindróma súlyos és potenciálisan végzetes egészségügyi állapot, amely bizonyos típusú parazita fertőzésekben szenvedő betegeknél fordul elő. Jellemzője a paraziták számának hirtelen és elsöprő növekedése a szervezetben, ami az egészségi állapot gyors romlásához vezet.

Strongiloidiasis: Kezeletlen vagy károsodott immunrendszerű betegeknél a Strongyloides stercoralis hiperinfekciós szindrómát okozhat. Ez akkor fordul elő, amikor a testben lévő lárvák felgyorsult fejlődésen mennek keresztül, és ellenőrizhetetlenül szaporodnak, ami széles körű szervinvázióhoz vezet. A tünetek között szerepelhet súlyos hasmenés, hasi fájdalom, hányinger, hányás és légzési problémák.

Toxocariasis: A legyengült immunrendszerű egyéneknél, például kisgyermekeknél vagy transzplantációban részesülőknél a Toxocara canis vagy a Toxocara cati zsigeri vagy okuláris lárva migránst okozhat. Hiperinfekciós szindróma akkor fordulhat elő, ha a lárvák a létfontosságú szervekbe vándorolnak, beleértve a májat, a tüdőt, az agyat és a szemet, és súlyos károsodást okozva. A tünetek közé tartozhat láz, köhögés, hasi fájdalom, neurológiai problémák és látásromlás.

Egyéb okok: Hiperinfekciós szindrómáról is beszámoltak kampósféregben (Necator americanus és Ancylostoma duodenale) szenvedő betegeknél, valamint esetenként más parazita fertőzésekben, például anisakiasisban és diphyllobothriasisban.

A hiperinfekciós szindróma orvosi vészhelyzet, és azonnali diagnózist és kezelést igényel. Gyakran intenzív orvosi ellátást foglal magában, beleértve az antiparazita gyógyszereket, a szupportív terápiákat és a szövődmények kezelését. A megelőző intézkedések, például a megfelelő higiénia és a szennyezett környezettel való érintkezés elkerülése elengedhetetlenek a hiperinfekciós szindróma kockázatának csökkentése érdekében legyengült immunrendszerű egyéneknél.