1. Dohányzók:A cigarettafüst káros anyagokat tartalmaz, amelyek károsíthatják a tüdő légzsákjait, ami tüdőtáguláshoz vezethet. A hosszan tartó és erős dohányzás az állapot kialakulásának fő kockázati tényezője.
2. Emberek, akiknek a családjában előfordult emfizéma:Azok az egyének, akiknek a családjában előfordult tüdőtágulás vagy más krónikus tüdőbetegség, genetikai hajlamuk lehet az állapot kialakulására.
3. Foglalkozási veszélyeknek kitett emberek:Bizonyos foglalkozások, amelyekben por, vegyszerek vagy gőzök vannak kitéve, növelhetik a tüdőtágulat kialakulásának kockázatát. Ilyen például a szénbányászat, az építőipar és bizonyos ipari munkák.
4. Asztmában vagy krónikus hörghurutban szenvedő egyének:Azoknál az embereknél, akiknek kórtörténetében asztma vagy krónikus hörghurut szerepel, fokozott a tüdőtágulat kialakulásának kockázata, mivel ezek az állapotok idővel károsíthatják a légutakat és a tüdőt.
5. Idősebb felnőttek:Az emfizéma gyakoribb az idősebb felnőtteknél, különösen a 65 év felettieknél. Az öregedés a tüdőfunkció romlásához vezethet, így az egyének érzékenyebbek a tüdőtágulás hatásaira.
Fontos megjegyezni, hogy az emfizéma bármilyen korú, nem vagy etnikai hovatartozású egyéneket érinthet, de a fent említett kockázati tényezők növelhetik az állapot kialakulásának valószínűségét. A dohányzás abbahagyása, a passzív dohányzás elkerülése és a káros anyagoknak való kitettség minimalizálása jelentősen csökkentheti a tüdőtágulás és más légúti betegségek kockázatát.