1. Jelek :Olyan betegség objektív bizonyítéka, amelyet az egészségügyi szakember fizikális vizsgálat vagy orvosi vizsgálatok során megfigyelhet vagy észlelhet. A jelek jellemzően észlelhetők és mérhetők a vizsgáló klinikus által. Példák a jelekre:
- Láz (hőmérővel mérve)
- Kiütések vagy bőrelváltozások (láthatóak a bőrön)
- Megnagyobbodott nyirokcsomók (vizsgálat során tapintható)
- Rendellenes szívhangok (sztetoszkóppal hallható)
- Folyadék felhalmozódás (megfigyelhető duzzanat vagy ödéma)
2. Tünetek :A betegség által érintett személy szubjektív tapasztalatai. Ezek azok az érzések vagy változások, amelyeket a személy érez vagy tapasztal, és előfordulhat, hogy az egészségügyi szakember nem mindig észlelheti közvetlenül. Példák a tünetekre:
- Fájdalom
- Fáradtság vagy gyengeség
- Légszomj (dyspnoe)
- Hányinger vagy hányás
- Fejfájás vagy szédülés
- Változások az étvágyban vagy az alvási szokásokban
- Szorongás vagy depresszió
A betegség klinikai megnyilvánulásai az adott betegségtől vagy állapottól függően nagyon eltérőek lehetnek. Egyes betegségeknek jellegzetes jelei és tünetei vannak, amelyek szorosan kapcsolódnak hozzájuk, míg mások hasonló tüneteket mutathatnak több betegség esetén is. Egyes esetekben egyetlen betegség eltérően nyilvánulhat meg különböző egyénekben olyan tényezők alapján, mint a genetika, az életkor, az általános egészségi állapot és a környezeti hatások.
A klinikai megnyilvánulások azonosítása és pontos értelmezése elengedhetetlen a betegségek diagnosztizálásának és kezelésének folyamatában. Az egészségügyi szakemberek a betegek által jelentett tünetek és a fizikális vizsgálatok és diagnosztikai tesztek során megfigyelt objektív jelek kombinációjára támaszkodnak a pontos értékelés és a megfelelő kezelés biztosítása érdekében.