1. Száj és fogak:
- A száj az étel belépési pontjaként szolgál. A különböző formájú és méretű fogak segítenek kisebb darabokra bontani az ételt, növelve a felületet a későbbi enzimatikus emésztéshez.
2. Nyelőcső:
- A nyelőcső egy izmos cső, amely összeköti a szájat a gyomorral. A perisztaltikának nevezett ritmikus összehúzódásokon keresztül lefelé hajtja az ételt.
3. Gyomor:
- A gyomor izmos, J alakú szerv. Izmos falai felkavarják és összekeverik az ételt emésztőenzimekkel és sósavval, így félfolyékony keveréket alkotnak, amelyet chyme néven ismerünk.
4. Vékonybél:
- A vékonybél a tápanyagok felszívódásának elsődleges helye. Ez egy hosszú, tekercselt cső, számos ujjszerű kiemelkedéssel, úgynevezett bolyhokkal, amelyek növelik az abszorpciós felületet.
- A hasnyálmirigy enzimeket bocsát ki, amelyek a szénhidrátokat, zsírokat és fehérjéket kisebb molekulákra bontják, míg a máj epét termel, amely segíti a zsírok emésztését.
5. Vastagbél (vastagbél):
- A vastagbél az emésztetlen anyagból vizet, elektrolitokat, bizonyos vitaminokat szív fel.
- A vastagbélben élő hasznos baktériumok az emésztetlen szénhidrátokat erjesztik, gázokat termelnek és tápanyagokat vesznek fel a fermentációs folyamatból.
6. Végbél és végbélnyílás:
- A végbél átmenetileg tárolja a szilárd hulladékot, amíg a székletürítés során át nem jut a végbélnyíláson. Az anális sphincter izmai szabályozzák a széklet felszabadulását.
E szervek összehangolt működése létfontosságú a hatékony emésztés és a tápanyagok felszívódása szempontjából. Az emésztőenzimek, hormonok szekrécióját és a táplálék mozgását az emésztőrendszeren keresztül különböző hormonok és idegi jelek szabályozzák, hogy biztosítsák a táplálék megfelelő lebontását, felszívódását és kiürülését.