Egészség és a Betegség
1. Szabálytalan szívritmus:Az AFib a szív felső kamráit (pitvarok) szabálytalanul és gyorsan összehúzza. Ez megzavarja a normális elektromos jeleket, amelyek koordinálják a szív pumpáló tevékenységét.
2. Csökkent véráramlás a kamrákba:A pitvarok szabálytalan összehúzódásai a szív alsó kamráinak (kamrák) nem hatékony feltöltéséhez vezethetnek. Ennek eredményeképpen minden egyes ütéssel kevesebb vér pumpálódik ki a szívből.
3. Vérrögképződés:Az AFib növeli a vérrögképződés kockázatát a szívben, különösen a bal pitvari függelékben. Ezek a vérrögök áthaladhatnak a véráramon, és elzárhatják az artériákat, ami szövődményekhez, például stroke-hoz vezethet.
4. Szívelégtelenség:Idővel a krónikus AFib gyengítheti a szívizmot és szívelégtelenséghez vezethet. Ennek az az oka, hogy a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy vért pumpáljon a szabálytalan ritmus és a megnövekedett szívnyomás ellen.
5. Csökkentett edzéstűrés:Az AFib-vel rendelkező egyének légszomjat, fáradtságot és csökkent edzéstűrést tapasztalhatnak a nem hatékony vérszivattyúzás miatt.
6. Tünetek és szövődmények:Az AFib tünetei, például szívdobogásérzés, szédülés és légszomj, befolyásolhatják az egyén életminőségét és napi tevékenységeit. Az olyan szövődmények, mint a stroke és a szívelégtelenség, tovább hangsúlyozzák az AFib szív pumpáló funkciójára gyakorolt káros hatásait.
7. A kezelés fókusza:Az AFib-kezelés elsődleges célja a szívfrekvencia szabályozása, a vérrögképződés megelőzése és az általános szívműködés javítása. Ezt gyógyszerekkel, életmódbeli változtatásokkal vagy olyan orvosi eljárásokkal lehet elérni, mint az abláció vagy a pacemaker beültetés.
Annak megértése, hogy az AFib hogyan befolyásolja a szívműködést, elengedhetetlen a szövődmények hatékony kezeléséhez és megelőzéséhez. A rendszeres monitorozás és az egészségügyi szakemberrel végzett nyomon követés elengedhetetlen az AFib-ben szenvedő vagy annak kialakulásának kockázatával küzdő egyének számára.