* Levegő lenyelése: A túl gyors evés vagy ivás, evés közbeni beszéd vagy rágógumi lenyelheti a levegőt, ami túlzott gázképződéshez vezethet.
* Bizonyos ételek: A gázt termelő élelmiszerek közé tartozik a bab, a lencse, a hagyma, a fokhagyma, a káposzta, a brokkoli, a kelbimbó, a tejtermékek és a szénsavas italok.
* Emésztési problémák: A gázképződés bizonyos emésztési állapotok tünete is lehet, például irritábilis bél szindróma (IBS), gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), vékonybél bakteriális túlszaporodás (SIBO) vagy székrekedés.
* A gyógyszeres kezelés mellékhatásai: Egyes gyógyszerek, például az antibiotikumok, bizonyos savlekötők és hashajtók mellékhatásként gázt okozhatnak.
A legtöbb esetben a túlzott gázképződést étrendmódosítással, életmódváltással és vény nélkül kapható gyógyszerekkel (pl. gázcsökkentő szerekkel vagy probiotikumokkal) lehet kezelni.
Mikor forduljunk orvoshoz: Bár a gyakori és hangos gázadás gyakran nem ad okot aggodalomra, tanácsos orvoshoz fordulni, ha az alábbi további tünetek bármelyikét észleli:
* Tartós vagy súlyos hasi fájdalom vagy kellemetlen érzés
* Változások a székletürítésben, például tartós hasmenés vagy székrekedés
* Megmagyarázhatatlan fogyás vagy étvágytalanság
* Gyomorégés vagy savas reflux, amely nem oldódik meg vény nélkül kapható gyógyszerekkel
* Hányinger vagy hányás
* Láz vagy hidegrázás
* Vér a székletben
Ezek a tünetek olyan alapbetegségre utalhatnak, amely figyelmet igényel, és az orvos megfelelő diagnózist és kezelési javaslatot tud adni