Hogy tud valaki elájulni?

Vasovagal reflex (más néven vasodepressor syncope): Akkor fordul elő, amikor szervezete vagus idege működésbe lép, ami a pulzusszám és a vérnyomás hirtelen csökkenéséhez vezet, ami eszméletvesztést okoz. A gyakori kiváltó okok közé tartozik a hirtelen fellépő szélsőséges hőség, a hosszú ideig tartó állás, a kiszáradás és a súlyos érzelmi stressz.

Neurokardiogén syncope (NCS) kevésbé gyakori, és akkor fordul elő, ha a szív és az agy közötti jelek nincsenek megfelelően koordinálva, ami az agy véráramlásának átmeneti csökkenéséhez vezet. Ezt a típust bizonyos gyógyszerek, neurológiai rendellenességek vagy bizonyos egészségügyi állapotok okozhatják.

Helyzeti ájulás: olyan ájulásra utal, amely egy adott helyzettel vagy tevékenységgel kapcsolatos, például köhögés, nyelés vagy mosdóba járás.

Szívszinkope a szívproblémák, például rendellenes szívritmus, billentyű-rendellenességek vagy szívroham által okozott ájulás egy fajtája.

Vérnyomás-viszonyok :A túl alacsony (hipotenzió) vagy túl magas (hipertónia) vérnyomás egyaránt ájuláshoz vezethet.

Neurológiai rendellenességek :A neurológiai rendellenességek, például az epilepszia, a Parkinson-kór vagy a szklerózis multiplex megzavarhatják az agyban a vérnyomást és a pulzusszámot szabályozó jeleket, ami ájuláshoz vezethet.

Hipoglikémia (alacsony vércukorszint) ájulást is okozhat.

Kiszáradás az ájulás másik gyakori oka. Ha kiszárad, szervezetének nincs elegendő folyadéka a megfelelő vérnyomás és keringés fenntartásához.

Elektrolit-egyensúlyzavarok , mint például az alacsony nátrium- vagy alacsony káliumszint, szintén ájulást okozhat.