Lassabb idegimpulzusok:A mielinhüvely szigetelőként működik az axon körül, lehetővé téve az elektromos jelek gyorsabb terjedését. A mielinhüvely nélkül ezek a jelek lassabban haladnának a neuron mentén.
Csökkentett sóvezetés:A mielinizáció lehetővé teszi a sózási vezetés folyamatát, ahol az elektromos impulzusok "ugrálnak" a Ranvier egyik csomópontjából a másikba. A mielinhüvely nélkül az akciós potenciálnak folyamatosan az axon mentén kellene haladnia, ami lassabb és energiaigényesebb.
Megnövekedett energiaráfordítás:A mielinhüvely hiánya több energiát igényelne a neuronnak a jelek továbbításához, mivel folyamatosan generálnia és feltöltenie kellene az akciós potenciált teljes hosszában.
Károsodott jelátvitel:Megfelelő szigetelés nélkül az elektromos jelek szétszóródhatnak és gyengülhetnek, ahogy haladnak az axon mentén, ami a jel romlásához és az információátvitel hatékonyságának csökkenéséhez vezethet.
Nagyobb érzékenység a károsodásra:A mielinhüvely fizikai védelmet nyújt a neuronnak, és segít megőrizni az axon stabilitását és integritását. E védőréteg nélkül a neuron sebezhetőbbé válik a fizikai traumák, toxinok és kórokozók okozta károsodásokkal szemben, ami potenciális funkcionális károsodásokhoz vezethet.
Összességében a mielinhüvely hiánya jelentősen veszélyeztetné a neuronális kommunikáció sebességét, hatékonyságát és megbízhatóságát, ami potenciálisan különféle neurológiai rendellenességekhez és az idegrendszer funkcióinak károsodásához vezethet.