Az operáns kondicionálás egy olyan tanulási forma, amely a következményeket használja fel a viselkedés megváltoztatására. Azon az elven alapul, hogy a megerősített viselkedés nagyobb valószínűséggel ismétlődik, míg a büntetett magatartás kevésbé valószínű.
B. F. Skinner amerikai pszichológus viselkedéspszichológus volt, aki úgy gondolta, hogy minden viselkedés tanult, és kidolgozta az operáns kondicionálásnak nevezett tanuláselméletet, hogy megmagyarázza, hogyan történik ez.
Az operatív kondicionálás három fő összetevőből áll:
1. Az előzmény: Ez az inger vagy esemény, amely kiváltja a viselkedést.
2. A viselkedés: Ez a válasz az előzményre.
3. A következmény: Ez az esemény követi a viselkedést.
A következmény lehet pozitív, például dicséret, vagy negatív, például büntetés.
Az operáns kondicionálásban kétféle következmény létezik:megerősítés és büntetés.
1. Megerősítés: A megerősítés azt a folyamatot jelenti, amely pozitív következményekkel jár egy viselkedés után, hogy növelje a viselkedés megismétlődésének valószínűségét.
2. Büntetés :A büntetés arra a folyamatra utal, amikor egy viselkedést követően negatív következményt mutatnak be, hogy csökkentsék a viselkedés megismétlődésének valószínűségét.
- Pozitív megerősítés: Ilyenkor egy kellemes vagy kívánt inger követi a kívánt viselkedést. Például, ha egy gyermek édességet kap, miután kitakarította a szobáját, nagyobb valószínűséggel takarítja ki a szobáját a jövőben, hogy újabb édességet szerezzen.
- Negatív megerősítés: Ez az, amikor egy kellemetlen vagy nem kívánt ingert a kívánt viselkedések után eltávolítanak. Például, ha egy gyermeknek megengedik, hogy egy bizonyos mennyiségű munka elvégzése után abbahagyja a szobatisztítást, nagyobb valószínűséggel folytatja a szobatisztítást a jövőben is, hogy ne kelljen többet takarítania.
- Pozitív büntetés: Ilyenkor egy kellemetlen vagy nemkívánatos inger jelentkezik a nem kívánt viselkedések után. Például, ha egy gyermeket egy másik gyerek megütése után elfenekelnek, a jövőben kisebb az esélye, hogy megüt valakit, hogy elkerülje az újbóli fenekezést.
- Negatív büntetés: Ez az, amikor egy kellemes vagy kívánt inger megszűnik a nem kívánt viselkedések után. Például, ha egy gyermek nem nézheti meg kedvenc televíziós műsorát, miután nem készítette el a házi feladatát, kevésbé valószínű, hogy a jövőben nem fogja megtenni a házi feladatát, hogy meg tudja nézni a kívánt műsort.
A megerősítés gyakorisága és időzítése is befolyásolhatja az operáns kondicionálás hatékonyságát. Különböző ütemezések vannak a megerősítésre, beleértve:
1. Folyamatos megerősítés: Ilyenkor minden alkalommal megerősítést adnak, amikor a kívánt viselkedés bekövetkezik.
2. Időszakos megerősítés: Ilyenkor a megerősítés csak a kívánt viselkedés bekövetkezésének egy részében történik.
Az időszakos megerősítés hatékonyabb lehet a viselkedés hosszú távú fenntartásában, mivel segíthet megelőzni a kihalást, vagyis amikor egy viselkedés megszűnik, mert már nem erősítik meg.
Az operáns kondicionálást számos viselkedés megváltoztatására használták, mind pozitív, mind negatív irányba. Általában a következőkben használják:
1. Oktatás
2. Viselkedésmódosítás
3. Állatok képzése
4. Szülői nevelés
5. Szervezeti irányítás
Az operáns kondicionálás egy hatékony eszköz a viselkedés megváltoztatására. Az operáns kondicionálás alapelveinek megértésével javíthatja munkateljesítményét, kapcsolatait és életét.