Egészség és a Betegség
1. Fém rudak vagy csapok:
- Rozsdamentes acél: Külső rögzítők legelterjedtebb anyaga. Erős és tartós, de idővel bőrirritációt és korróziót okozhat.
- Titán: Könnyebb és biokompatibilis, mint a rozsdamentes acél. Kisebb valószínűséggel okoz bőrirritációt és korróziót.
- Szénszál: Könnyű és átlátszó (nem blokkolja a röntgensugárzást). Gyakran ideiglenes rögzítésre használják.
2. Csavarok:
- Rozsdamentes acél: A külső rögzítőcsavarok leggyakoribb anyaga.
- Titán: Könnyebb és biokompatibilis, mint a rozsdamentes acél.
- Poliaxiális csavarok: Lehetővé teszi a csavar szögének beállítását a behelyezés után, ami hasznos lehet összetett törések esetén.
3. bilincsek:
- Rozsdamentes acél: A legelterjedtebb anyag külső rögzítő bilincsekhez.
- Titán: Könnyebb és biokompatibilis, mint a rozsdamentes acél.
- Poliaxiális bilincsek: Lehetővé teszi a két rúd közötti szög beállítását, ami hasznos lehet összetett törések esetén.
4. Csontcement:
- Polimetil-metakrilát (PMMA): Leggyakrabban használt csontcement. Erős rögzítést biztosít, de nehéz eltávolítani.
- Kalcium-foszfát cement: A PMMA alternatívája, amely biokompatibilis és könnyebben eltávolítható.
5. Lágyszövet védelme:**
- Padding: A törés helye körüli bőr és lágyrészek védelmére szolgál a külső rögzítőtől.
- támasztékok: A törés helyének megtámasztására és stabilizálására szolgál.
A törések külső rögzítésére használt eljárások:
1. Lezárt redukció:
- Nem sebészeti beavatkozás, amelynek során a törést bemetszés nélkül visszahelyezik a helyére.
- Ezután külső rögzítőt alkalmaznak, hogy a törést a helyén tartsák.
2. Nyitott kicsinyítés és belső rögzítés (ORIF):
- Sebészeti beavatkozás, amelynek során bemetszést végeznek a törés helyének eléréséhez.
- A törött töredékeket ezután egy vonalba állítják, és csavarokkal, lemezekkel vagy szögekkel tartják a helyükön.
- Külső rögzítő is alkalmazható, hogy további támaszt és stabilitást biztosítson.
3. Egyedül külső rögzítés:
- Bizonyos esetekben a külső rögzítés önmagában is használható belső rögzítés nélkül.
- Ezt gyakran összetett törések vagy olyan betegek törése esetén teszik, akik nem alkalmasak műtétre.