Hemolízis: A szepszis a vörösvértestek pusztulását okozhatja különböző mechanizmusokon keresztül, például a komplementrendszer aktiválásával, citokinek és egyéb gyulladásos mediátorok felszabadulásával, valamint a vörösvértestek mikrobiális toxinok általi közvetlen károsodásával. Ezt a folyamatot hemolízisnek nevezik.
Csontvelő-elnyomás: A szepszis a csontvelő elnyomásával is befolyásolhatja a vörösvértestek termelését. Ez a gyulladásos citokinek, például a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-α) és az interleukin-1 (IL-1) felszabadulásának köszönhető, amelyek gátolhatják a vörösvérsejt-prekurzorok proliferációját és differenciálódását.
Lefoglalás: Egyes esetekben a szepszis a vörösvérsejtek megkötéséhez vezethet a lépben és más szervekben, csökkentve a keringő vörösvérsejtek számát. Ez az ereket bélelő endothel sejtekben bekövetkező változások miatt fordulhat elő, lehetővé téve, hogy a vörösvértestek az érfalakhoz tapadjanak, és beszoruljanak.
Vérvesztés: A szepszis különböző mechanizmusokon keresztül is okozhat vérveszteséget, például vérzést a gyomor-bélrendszerből, a tüdőből vagy más helyekről. Ez a vérveszteség hozzájárulhat a vérszegénység kialakulásához.
Táplálkozási hiányosságok: A szepszis táplálkozási hiányosságokhoz vezethet, különösen a vas, a B12-vitamin és a folsav hiányához, amelyek mind elengedhetetlenek a vörösvértestek termeléséhez. Ez tovább járulhat a vérszegénység kialakulásához.
Ezért a szepszis többféle mechanizmuson keresztül vérszegénységet okozhat, beleértve a hemolízist, a csontvelő-elnyomást, a szekvesztrálást, a vérveszteséget és a táplálkozási hiányosságokat.