Történelmileg a légiósok hivatásos katonák voltak, akiket szolgálatukért fizettek. Jellemzően római állampolgárok voltak, akiknek 20 évig kellett szolgálniuk. A légiósokat különféle alakzatokban való harcra képezték ki, és mind a közelharcban, mind a távolsági harcban jártasak voltak. Azt is elvárták tőlük, hogy fegyelmezettek legyenek, és engedelmeskedjenek feletteseiknek.
A római légiók évszázadokon át a római hadsereg fontos részét képezték. Döntő szerepet játszottak a Római Birodalom terjeszkedésében és védelmében. A légiósok bátorságukról, fegyelmezettségükről és különféle körülmények között harcoló képességükről ismertek. A "légiós" kifejezés a katonai kiválóság és professzionalizmus szimbólumává vált.
Íme néhány további részlet a légiósokról:
* A légiósokat jellemzően a római társadalom alsóbb rétegeiből toborozták.
* Századokba szerveződtek, amelyek 80-100 fős egységek voltak.
* Az évszázadokat tovább csoportosították kohorszokba, amelyek 480-600 fős egységek voltak.
* A légiókat egy legatus irányította, aki szenátor volt.
* A légiósokat különféle harci technikákra képezték ki, beleértve a kardharcot, a lándzsahajítást és az íjászatot.
* Hidak, ostromgépek és erődítmények építésére is kiképezték őket.
* A légiósokat gyakran használták közmunkaprojektek, például utak és vízvezetékek építésére.
* Feladatuk volt a rend fenntartása a Római Birodalom tartományaiban is.
A légiósok a római hadsereg lényeges részét képezték, és döntő szerepet játszottak a Római Birodalom felemelkedésében és bukásában. Fegyelemükről, bátorságukról és harci hatékonyságukról voltak ismertek, és örökségük továbbra is inspirálja a modern katonai erőket szerte a világon.