Közvetlen kapcsolatfelvétel :A fertőzés leggyakoribb módja a fertőzött lóval való közvetlen érintkezés. Amikor egy fertőzött ló köhög, tüsszent vagy horkol, vírust tartalmazó cseppek szabadulnak fel, amelyeket a közeli lovak belélegezhetnek.
Közvetett kapcsolatfelvétel :A lovak a vírussal szennyezett tárgyakkal vagy felületekkel való közvetett érintkezés révén is megfertőzhetik az influenzát. Ide tartoznak a megosztott felszerelések, például nyergek, kantárok, ápolási eszközök és ruházat. A vírus több órán keresztül vagy akár napokig is életben maradhat ezeken a felületeken, növelve az átvitel kockázatát.
Közeli közelség :Azok a lovak, amelyek együtt vannak elhelyezve, vagy olyan csoportos tevékenységekben vesznek részt, mint például edzések, versenyek vagy lovaglások, nagyobb kockázatnak vannak kitéve az influenza megfertőződésének, mivel nagyobb a valószínűsége annak, hogy fertőzött lovakkal vagy szennyezett felületekkel érintkeznek.
Légi sebességváltó :Bizonyos helyzetekben a vírus rövid távolságon keresztül terjedhet a levegőn keresztül, különösen rosszul szellőző helyeken vagy intenzív légzőszervi tevékenységek során, mint például köhögés vagy tüsszögés. Ez az átviteli mód azonban kevésbé elterjedt a közvetlen vagy közvetett érintkezéshez képest.
Inkubációs időszak :A vírussal való érintkezést követően általában két-öt napba telik, mire a tünetek manifesztálódnak. A lappangási időszak alatt a fertőzött lovak terjeszthetik a vírust és továbbadhatják azt másoknak, még akkor is, ha még nem mutatták a betegség klinikai tüneteit.
Fontos megjegyezni, hogy a lóinfluenza vírus törzsei fejlődhetnek, ami új törzsek vagy változatok megjelenéséhez vezethet. A rendszeres vakcinázási programok és a biológiai biztonsági intézkedések elengedhetetlenek a járványok kockázatának minimalizálása és a lovak influenza elleni védelme érdekében.