1. Hörgőszűkület: A légutak körüli izmok (hörgők) összehúzódnak, aminek következtében a légutak szűkülnek, és megnehezíti a levegő átáramlását. Ez a fő oka az asztmás roham során tapasztalt légzési nehézségnek és sípoló légzésnek.
2. Gyulladás: A légutak begyulladnak, ami duzzanathoz, fokozott nyálkatermeléshez és a légutak további szűküléséhez vezet. A gyulladást gyulladásos mediátorok, például hisztamin, leukotriének és citokinek felszabadulása okozza.
3. Fokozott nyálkatermelés: A légutak sejtjei túlzott mennyiségű vastag, ragacsos nyálkát termelnek. Ez a nyálka eltömíti a beszűkült légutakat, tovább akadályozza a légáramlást és megnehezíti a légzést.
4. Köhögés: A szervezet természetes válasza az asztma okozta irritációra és elzáródásra a köhögés. A köhögés segíthet a nyálka egy részének eltávolításában és a légutak kitisztításában, de fárasztó is lehet, és tovább irritálja a légutakat.
5. Gyors légzés: Ha több levegőt akarnak juttatni a tüdőbe, a személy gyorsabban és sekélyebben lélegezhet. Ez a gyors légzés további fáradtsághoz és kényelmetlenséghez vezethet.
6. Mellkasi szorítás: A hörgőszűkület, a gyulladás és a fokozott nyálkatermelés kombinációja mellkasi szorítás vagy nyomás érzéséhez vezethet. Ennek az az oka, hogy a légutak korlátozottak, ami megnehezíti a levegő be- és kiáramlását a tüdőbe.
7. Légszomj: A beszűkült légutak és a megnövekedett légáramlási ellenállás következtében a személy légszomjat vagy nehézlégzést tapasztal. Ez az az érzés, hogy nem tud elegendő levegőt juttatni a tüdőbe.
Ha az asztmás roham súlyos, az a légáramlás jelentős csökkenéséhez, veszélyesen alacsony oxigénszinthez a vérben és lehetséges légzési elégtelenséghez vezethet. Az asztmában szenvedők számára fontos, hogy rendelkezzenek asztma elleni cselekvési tervvel, és tudják, mikor kell alkalmazniuk gyors enyhítő gyógyszereiket (hörgőtágítókat), és orvoshoz kell fordulniuk, ha tüneteik súlyosbodnak, vagy nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre.