Az asztmával vagy annak kezelésével kapcsolatos bizonyos helyzetek azonban közvetetten befolyásolhatják a vérnyomást:
1. Béta-agonisták: Az általánosan használt asztma elleni gyógyszerek, például a rövid hatású béta-agonisták (pl. albuterol, levalbuterol) vagy a hosszú hatású béta-agonisták (pl. szalmeterol, formoterol) átmeneti szívfrekvencia- és vérnyomás-emelkedést okozhatnak. Ez a hatás általában átmeneti, és a gyógyszer elmúlása után megszűnik.
2. Szisztémás kortikoszteroidok: Súlyos asztmás esetekben a gyulladás csökkentésére orális vagy intravénás kortikoszteroidok írhatók fel. A szisztémás kortikoszteroidok nagy dózisai folyadékretenciót okozhatnak, ami vérnyomás-emelkedéshez vezethet. Ez a hatás azonban jellemzően nagy dózisú kortikoszteroidok hosszan tartó alkalmazásakor figyelhető meg, és nem az asztma kezelésére alkalmazott szokásos dózisok esetén.
3. Fizikai megerőltetés: Asztmás roham vagy intenzív fizikai aktivitás során fokozott terhelés érheti a szívet és a keringési rendszert. Ez a törzs átmenetileg megemelheti a vérnyomást a szervezet fokozott oxigén- és tápanyagigénye miatt.
4. Szorongás és stressz: Önmaguk az asztmás rohamok vagy a közelgő rohamtól való félelem szorongást és stresszt okozhatnak. Az érzelmi stressz átmeneti vérnyomás-emelkedéshez vezethet.
Ha asztmája van, és aggódik amiatt, hogy ez hogyan befolyásolhatja a vérnyomását, érdemes ezt megbeszélni kezelőorvosával. Rendszeresen ellenőrizhetik vérnyomását, és segítenek kezelni az asztmával vagy annak kezelésével kapcsolatos esetleges hatásokat.