Egészség és a Betegség
1. Genetika: Az asztma családon belül is előfordulhat, ami azt jelenti, hogy valaki, akinek a családjában előfordult már ilyen állapot, nagyobb valószínűséggel alakul ki maga is. Meghatározták, hogy bizonyos gének szerepet játszanak az asztma kialakulásában.
2. Allergia: Az allergénekre, például pollenre, poratkára, háziállatok szőrére és bizonyos élelmiszerekre adott allergiák asztmás tüneteket válthatnak ki az arra érzékeny egyéneknél.
3. Irritáló anyagok: A környezetben lévő bizonyos irritáló anyagok, mint például a füst, a környezetszennyezés, a vegyszerek és az erős szagok szintén kiválthatnak asztmás rohamokat.
4. Fertőzések: A légúti fertőzések, különösen gyermekkorban, növelhetik az asztma kialakulásának kockázatát.
5. Elhízás: A túlsúly vagy elhízás összefüggésbe hozható az asztma kialakulásának megnövekedett kockázatával, és ronthatja a tüneteket a már asztmás egyéneknél.
6. Gyakorlat: Egyes egyéneknél a testmozgás asztmás tüneteket válthat ki, amelyeket edzés által kiváltott asztmának neveznek. Ez gyakrabban fordul elő azoknál az embereknél, akiknek már van mögöttes asztmája.
7. Hormonális változások: A nők a menstruációs ciklusuk bizonyos időszakaiban, terhesség alatt vagy a menopauza idején a hormonális ingadozások miatt súlyosabb asztmás tüneteket tapasztalhatnak.
8. Sav reflux: A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), amely a gyomorsav visszaáramlását okozza a nyelőcsőben, néha asztmás tüneteket válthat ki.
9. Stressz: Bár a stressz közvetlenül nem okoz asztmát, ronthatja a tüneteket, és megnehezítheti az állapot kezelését.