Egészség és a Betegség
1. Nem veszi figyelembe az izomtömeget: A BMI nem tesz különbséget izom- és zsírtömeg között. A nagyon izmos embereknek magas a BMI-je, annak ellenére, hogy alacsony a testzsírszázalékuk és jó egészségi állapotúak.
2. Alulbecsüli az elhízást bizonyos populációkban: A BMI hajlamos alábecsülni az elhízást a nagyobb izomtömegű embereknél, mint például a sportolók és a testépítők. Ennek az az oka, hogy az izom súlya nagyobb, mint a zsír, így ezeknek az egyéneknek magasabb a BMI-je, mint azt testzsírszázalékuk sugallja.
3. Túlbecsüli az elhízást bizonyos populációkban: A BMI hajlamos túlbecsülni az elhízást az idősebb felnőtteknél és bizonyos etnikumokhoz tartozó embereknél, például ázsiai és dél-ázsiai népességnél. Ennek az az oka, hogy ezekben a csoportokban általában magasabb a testzsír százaléka egy adott BMI mellett, mint más populációkban.
4. Nem ad információt a testzsír eloszlásáról: A BMI nem ad információt a testzsír eloszlásáról. Azok, akik túlsúlyt hordoznak a derekukon (alma alakú elhízás), nagyobb kockázatnak vannak kitéve az egészségügyi problémáknak, mint azok, akik egyenletesebben hordoznak súlyt (körte alakú elhízás).
5. Nem veszi figyelembe az életkort, a nemet és egyéb tényezőket: A BMI nem veszi figyelembe az olyan egyéni tényezőket, mint az életkor, a nem és az aktivitási szint, amelyek befolyásolhatják a személy súlyát és egészségi állapotát.
6. Félrevezető lehet bizonyos betegségekben szenvedők számára: Előfordulhat, hogy a BMI nem pontosan méri az egészségi állapotot bizonyos betegségekben, például folyadékvisszatartásban, ödémában vagy bizonyos, súlyt befolyásoló gyógyszerekben szenvedőknél.
Ezen okokból kifolyólag a BMI-t más egészségmérőkkel együtt kell használni, mint például a derékbőség, a testzsírszázalék és az általános egészségi állapot, hogy teljesebb képet kapjunk a személy egészségi állapotáról.