Bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gyermekkori negatív tapasztalatok hozzájárulhatnak a demencia kockázatának növekedéséhez a későbbi életkorban. Tanulmányok kimutatták, hogy azoknál az embereknél, akik gyermekkorukban bántalmazást, elhanyagolást vagy más traumatikus eseményeket éltek át, nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint azoknál, akik nem tapasztaltak ilyen tapasztalatokat. A gyermekkori nehézségeket a demenciával összekapcsoló mechanizmusok nem teljesen ismertek, de úgy gondolják, hogy a krónikus stressz és a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely diszregulációja szerepet játszhat. Ezek a tapasztalatok megváltoztathatják az agy szerkezetét és működését, és növelhetik a sebezhetőséget a későbbiekben kialakuló neurodegeneratív állapotokkal szemben. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekkori nehézségek nem vezetnek determinisztikusan demenciához, és nem minden egyénnél, aki ilyen nehézségeket tapasztal, kognitív károsodás alakul ki. Ez egy összetett jelenség, több tényezővel és egyéni különbségekkel. Mindazonáltal a gyermekkori nehézségek megelőzése és kezelése fontos módja lehet a demencia kockázatának csökkentésének a jövőben.
