Ezeket a daganatokat a mirigysejtek szaporodása és túlszaporodása jellemzi, amelyek különálló mirigystruktúrákat vagy cisztákat képeznek. Az adenocelák általában lassan növekszenek, és nem okozhatnak jelentős tüneteket vagy kellemetlenségeket a korai szakaszban. Helyüktől és méretüktől függően azonban néha tünetekhez vezethetnek.
Például a nyálmirigyekben lévő adenocelák duzzanatot és kellemetlen érzést okozhatnak az érintett területen, míg a gyomor-bél traktusban lévő adenocelák hasi tüneteket, például fájdalmat, puffadást vagy a székletürítési szokások megváltozását okozhatják.
Fontos megjegyezni, hogy az adenocelák különböznek az adenokarcinómáktól, amelyek a mirigyszövetből származó rosszindulatú daganatok. Az adenocelák általában jóindulatúak, és nem képesek behatolni a környező szövetekbe, vagy átterjedni a test más részeire, például az adenokarcinómákra.
Az adenocele diagnosztizálása jellemzően képalkotó technikák, például ultrahang, CT vagy MRI-vizsgálatok kombinációját foglalja magában, valamint biopsziát és kórszövettani vizsgálatot. Az adenoceles kezelése általában a daganat sebészeti eltávolítását foglalja magában, hogy megakadályozzák a további növekedést vagy a lehetséges szövődményeket.
Összességében az adenocele a jóindulatú mirigydaganat egy fajtája, amely a test különböző részein előfordulhat, és megfelelő orvosi beavatkozásokkal hatékonyan kezelhető.