Mi az a fókuszon kívüli sugárzás a röntgencső működésében?

A fókuszon kívüli sugárzás az a röntgensugárzás, amely a röntgencsőnek a fókuszponttól eltérő területeiről bocsát ki. A fókuszon kívüli sugárzást számos tényező okozhatja, többek között:

* Elektronszórás :A katódból kibocsátott elektronok egy része szétszóródik, mielőtt elérné az anódot, ami a fókuszon kívüli sugárzást eredményezi.

* Bremsstrahlung sugárzás :A Bremsstrahlung sugárzást olyan elektronok bocsátják ki, amelyek az anód közelében gyorsan lelassulnak, és ennek a sugárzásnak egy része nem fókuszálhat.

* Jellemző sugárzás :Jellegzetes sugárzást bocsátanak ki az anód atomjai, amikor a röntgenfotonok ionizálják őket, és ennek a sugárzásnak egy része nem fókuszálhat.

Míg az ólomkollimáció csökkentheti a fókuszon kívüli sugárzást azáltal, hogy blokkolja a nem célterületről kibocsátott sugárzás túlnyomó részét, figyelembe kell venni a nyaláb divergenciáját (azaz a röntgensugár természetes terjedését, ahogy az a csőből távozik). ) a kollimátor tervezésekor. A sugár divergál annak a ténynek köszönhető, hogy az elektronok különböző szögekben hagyják el a fókuszpontot, hogy az anódba ütközzenek, ami viszont egyenes sugár helyett kúp alakú eloszlásban hoz létre sugárzást. Ennek eredményeként a kollimátornak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a nyaláb divergenciáját, és továbbra is blokkolja a fókuszon kívüli sugárzást. A kollimátor alakja és méretei az adott röntgencsőtől és a röntgensugár kívánt méretétől függenek.

A fókuszon kívüli sugárzás a betegek és a személyzet sugárterhelésének jelentős forrása lehet, ezért fontos lépéseket tenni annak minimalizálására. Ezt ólomkollimáció használatával lehet megtenni, biztosítva, hogy a röntgencső megfelelően legyen beállítva, és árnyékolással blokkolja a fókuszon kívüli sugárzást.