1. Röntgenforrás: A röntgencső polikromatikus sugarat hoz létre, amely különböző hullámhosszúságú röntgensugarakat tartalmaz.
2. Szűrőanyag: A röntgensugár útjába szűrőanyagot, jellemzően vékony fémfóliát vagy keveréket helyeznek.
3. Szelektív abszorpció: A szűrőanyag atomi tulajdonságai és vastagsága alapján szelektíven nyeli el a meghatározott hullámhosszúságú röntgensugarakat. Az abszorpciós folyamatot a röntgensugár tömegabszorpciós együtthatója szabályozza, amely a hullámhosszonként változik.
4. A spektrum szűkítése: A szűrő előnyösen nyeli el a rövidebb hullámhosszúságú (nagyobb energia) röntgensugarakat, mint a hosszabb hullámhosszúakkal (kisebb energiájú). Ez azt eredményezi, hogy a nem kívánt, nagyobb energiájú röntgensugarak eltávolíthatók a polikromatikus nyalábból, hatékonyan szűkítve a spektrális eloszlást.
5. Továbbfejlesztett egyszínűség: A szűrt röntgensugár monokromatikusabbá válik, nagyobb arányban tartalmaz a kívánt hullámhosszú röntgensugárzást. Ez csökkenti a háttérzajt és javítja a jel-zaj arányt az XRD méréseknél.
6. Továbbfejlesztett felbontás: A nagyobb energiájú röntgensugárzás kiküszöbölésével a szűrt nyaláb csökkenti a háttérszórást és javítja az XRD csúcsok felbontását. Ez lehetővé teszi a kristályszerkezetek pontosabb és precízebb meghatározását és a fázis azonosítását.
7. Optimalizálás konkrét kísérletekhez: A kívánt hullámhossz-tartomány és a vizsgálandó minta összetétele alapján különböző szűrőanyagok választhatók ki. Ez lehetővé teszi a röntgensugár optimalizálását specifikus XRD-kísérletekhez.
A szűréssel történő röntgentömeg-abszorpció alkalmazásával lehetővé válik egy közel monokromatikus röntgensugár előállítása, amely elengedhetetlen a jó minőségű XRD mérésekhez és elemzésekhez.