Íme egy áttekintés a petesejtek szállításáról:
1. Peteérés:Az ovuláció során érett petesejtek szabadulnak fel a petefészekből. A petesejt felszabadulását a luteinizáló hormon (LH) felfutása váltja ki.
2. Fimbriált tölcsér:A fimbriák, amelyek ujjszerű kiemelkedések a petevezeték végén, felfogják a felszabaduló petesejteket.
3. Ciliáris hatás:A petevezetékek csillós sejtekkel vannak bélelve. A csillók hullámszerű mozgást végeznek, és olyan folyadékáramot hoznak létre, amely segíti a petesejteket a méh felé mozgatni.
4. Perisztaltikus összehúzódások:A petevezetékek simaizomsejtjei ritmikus összehúzódásokon mennek keresztül, amelyeket perisztaltikus hullámoknak nevezünk. Ezek az összehúzódások segítik a petesejteket a petevezeték mentén mozgatni.
5. Megtermékenyítés:Ha spermiumok vannak a petevezetékben, megtermékenyítés történhet. A megtermékenyítés jellemzően a petevezeték külső harmadában, az ampullában történik.
6. A szállítás folytatása:A megtermékenyítés után a most megtermékenyített petesejt, az úgynevezett zigótát, tovább szállítódik a petevezetéken keresztül a méh felé. Az utazás körülbelül 3-4 napot vesz igénybe.
7. Belépés a méhbe:A zigóta eléri a méhet, és az uterotubal junkción keresztül jut be a méh üregébe, amely a petevezeték és a méh közötti csatlakozás.
8. Beültetés:A zigóta további sejtosztódásokon megy keresztül, és blasztocisztává alakul. A blasztociszta ezután kikel a védő külső rétegéből, és beülteti magát a méhnyálkahártyába (endometrium), ahol tovább fejlődik embrióvá és végül magzattá.
Fontos megjegyezni, hogy a sikeres petesejtek szállítása döntő fontosságú a megtermékenyítéshez és a terhesség kialakulásához. Az olyan tényezők, amelyek megzavarhatják a petevezeték szállítását, mint például a hegesedés vagy a petevezetékek elzáródása, befolyásolhatják a termékenységet és a fogamzási képességet.