Megfigyelés :Azokban az esetekben, amikor a pneumothorax kicsi, és nem okoz jelentős tüneteket vagy légzési nehézséget, az orvos megfigyelést javasolhat, hogy lehetővé tegye a tüdő természetes felfújását. Sorozatos mellkasröntgenfelvételek készíthetők a tüdő újbóli tágulási folyamatának nyomon követésére.
Oxigénterápia :Kiegészítő oxigén adható az oxigénszint javítására és a légszomj csökkentésére.
Tűszívás :Ha a pneumothorax nagyobb és tüneteket okoz, tűszívást kell végezni a felesleges levegő eltávolítására a pleurális térből. Vékony tűt szúrnak a bordák közé a pleurális térbe, és óvatosan kihúzzák a levegőt.
Mellkasi cső behelyezése :Súlyosabb esetekben mellkasi csövet lehet behelyezni a rekedt levegő eltávolítására és a tüdő újbóli tágulásának elősegítésére. A mellkas falán kis bemetszést végeznek, és a mellkasi csövet a pleurális térbe helyezik. A mellkasi cső egy vízelvezető rendszerhez csatlakozik, amely lehetővé teszi a levegő folyamatos eltávolítását.
Sebészeti beavatkozás :Ritka esetekben műtétre lehet szükség, ha a tüdőösszeomlás tartós vagy jelentős szövődményekkel jár. A sebészeti beavatkozások közé tartozhat a bullectomia (levegővel teli tasakok eltávolítása) vagy a pleurodézis (tapadás létrehozása a tüdő és a mellkasfal között, hogy megakadályozzák a jövőbeni tüdőösszeomlást).
Az egészségügyi szolgáltató határozza meg a legmegfelelőbb kezelést az egyén általános egészségi állapota, a pneumothorax súlyossága és a kezdeti kezelési intézkedésekre adott válasza alapján. A szoros megfigyelés, az időszakos mellkasröntgen és a megfelelő fájdalomcsillapítás szintén elengedhetetlen a felépülési folyamat során.