1. Tüdők:Az azbesztszálak belélegezhetők, és mélyen a tüdőben rakódnak le. Idővel ez a tüdőszövet hegesedéséhez és gyulladásához vezethet, ami olyan állapotokat okozhat, mint az azbesztózis, tüdőrák és pleurális mesothelioma.
2. Mellhártya:A mellhártya a tüdőt és a mellkasi üreg belső falát bélelő membrán. Az azbesztszálak a mellhártya gyulladását és megvastagodását okozhatják, ami pleurális plakkok nevű állapothoz vezethet. Egyes esetekben pleurális mesothelioma, a rák ritka és agresszív típusa, az azbesztexpozíció miatt alakulhat ki a mellhártyában.
3. Szív:Bár kevésbé gyakori, az azbesztnek való kitettség összefüggésbe hozható a szívbetegségek fokozott kockázatával, beleértve a koszorúér-betegséget és a pangásos szívelégtelenséget. Úgy gondolják, hogy az azbesztszálak károsíthatják a szívizmot és a szívet ellátó ereket.
4. Gyomor-bélrendszer:A lenyelt azbesztrostok potenciálisan befolyásolhatják az emésztőrendszert. Gyulladást és hegesedést okozhatnak a gyomor-bélrendszerben, ami olyan állapotokhoz vezethet, mint a gyomor-bélrendszeri daganatok, különösen a nyelőcső- és gyomorrák.
5. Vesék:Az azbesztexpozíció a vesebetegség és a veserák fokozott kockázatával jár együtt. Úgy gondolják, hogy az azbesztszálak károsíthatják a vesékben lévő finom szűrőegységeket, ami károsíthatja a veseműködést és veserák kialakulásának lehetőségét.
Fontos megjegyezni, hogy az azbeszt különböző szervekre gyakorolt hatása az expozíció mértékétől és időtartamától, az egyéni érzékenységtől és egyéb tényezőktől függően változhat. Az azbeszttel kapcsolatos betegségek gyakran hosszú lappangási idővel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az expozíciót követően sok évbe telhet a kialakulásuk.