1. Öröklött genetikai mutációk:
Bizonyos öröklött genetikai mutációk növelhetik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Például az EGFR (Epidermal Growth Factor Receptor) gén mutációi bizonyos típusú tüdőrák kialakulásának nagyobb valószínűségével járnak együtt. Ezek a mutációk bármelyik szülőtől örökölhetők.
2. Családtörténet és genetikai hajlam:
Bár a tüdőrák nem közvetlenül öröklődik, vannak bizonyítékok a betegségre való genetikai hajlamra. Azoknál az embereknél, akiknek a családjában előfordult már tüdőrák, különösen az első fokú rokonoknál, mint például a szülők vagy a testvérek, kissé nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy az, hogy a családban előfordult tüdőrák, nem jelenti azt, hogy biztosan kifejlődik a betegség.
3. Közös környezeti tényezők:
A tüdőrák túlnyomórészt az életmódhoz és a környezeti tényezőkhöz köthető, mint például a dohányzás, a passzív dohányzás, a radongáz, az azbeszt és bizonyos foglalkozási veszélyek. Ha több családtag hasonló életmódbeli tényezőkön, például dohányzáson osztozik, megnőhet a tüdőrák kialakulásának kockázata. Ezek a környezeti tényezők hozzájárulhatnak a tüdősejtek genetikai változásaihoz, ami rák kialakulásához vezethet.
Fontos megérteni, hogy a tüdőrákos esetek túlnyomó többségét nem közvetlenül genetikai tényezők okozzák, hanem elsősorban életmódhoz és környezeti tényezőkhöz kapcsolódnak. Mindazonáltal genetikai vizsgálat javasolt olyan személyek számára, akiknek a családjában erős a tüdőrák előfordulása, hogy azonosítsák a potenciális öröklött genetikai mutációkat, amelyek befolyásolhatják a kockázatukat, és személyre szabott kezelést irányoznak elő.