1. Genetikai mutációk: Az ALL-hez kapcsolódó leggyakoribb genetikai változás a 9-es kromoszóma egy részének a 22-es kromoszómába való áthelyezése, ami a Philadelphia kromoszóma kialakulását eredményezi. Ez a transzlokáció két gén, a BCR és az ABL fúziójához vezet, és egy hibrid BCR-ABL1 gént hoz létre, amely szabályozatlan tirozin kináz enzimet termel. A BCR-ABL1 fúziós fehérje megzavarja a normál sejtjelátviteli utakat, elősegíti a sejtek növekedését, proliferációját és túlélését, miközben gátolja az apoptózist (programozott sejthalált).
2. Egyéb kromoszóma-rendellenességek: A Philadelphia kromoszómán kívül MINDEN esetben számos más kromoszóma-rendellenességet is találtak, beleértve a transzlokációkat, deléciókat és duplikációkat. Ezek a genetikai változások befolyásolhatják a sejtciklus szabályozásában, az apoptózisban és az immunrendszer működésében részt vevő géneket, hozzájárulva a leukémia kialakulásához.
3. Öröklött genetikai fogékonyság: Egyes egyénekben genetikai hajlam lehet az ALL kialakulására, bizonyos gének öröklött mutációi vagy variációi miatt. Ezek a genetikai tényezők növelhetik az ALL kialakulásának kockázatát, de nem garantálják, hogy egy személyben kialakul a betegség.
4. Környezeti tényezők: Bizonyos környezeti tényezők összefüggésbe hozhatók az ALL megnövekedett kockázatával, beleértve az ionizáló sugárzásnak, a benzolnak és bizonyos kemoterápiás gyógyszereknek való kitettséget. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a tényezők nem minden esetben okozzák az ALL-et, és szerepüket még vizsgálják.
5. Immunrendszeri diszfunkció: Az immunrendszer rendellenességei hozzájárulhatnak az ALL kialakulásához. Például bizonyos immunhiányos egyéneknél vagy szervátültetésen átesetteknél fokozott az ALL kialakulásának kockázata.
Fontos megjegyezni, hogy az ALL összetett betegség, és kialakulása több genetikai, környezeti és immunológiai tényezőt is magában foglalhat. További kutatásokra van szükség az ALL kialakulásának és progressziójának hátterében álló mechanizmusok teljes megértéséhez.