1. Konfliktus által érintett területek: A gyémántokat gyakran találják politikai instabilitás és fegyveres konfliktusok által sújtott régiókban, például Angolában, Sierra Leonéban, Libériában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ezek a lázadó csoportok által fűtött és néha külső szereplők által támogatott konfliktusok kedvező feltételeket teremtenek a gyémánt tiltott kereskedelmének.
2. Gyémántok iránti kereslet: A gyémántok iránti globális kereslet, különösen a gazdag országok részéről, fellendítette a gyémántkereskedelmet. Ez az igény arra ösztönözte a fegyveres csoportokat, hogy gyémántforrásokat aknázzanak ki műveleteik finanszírozására.
3. Gyenge irányítás: A konfliktusok által sújtott területeken az irányítási struktúrák gyakran gyengék vagy egyáltalán nem léteznek, ami olyan vákuumot teremt, amely lehetővé teszi az illegális tevékenységek, például az illegális gyémántkereskedelem virágzását. Előfordulhat, hogy a kormányok nem képesek hatékonyan felügyelni és szabályozni a gyémántkereskedelmet, ami kihívást jelent a legális és a tiltott gyémántok megkülönböztetése.
4. Korrupció: A kormányzati intézményeken belüli korrupció, a katonai és a gyémántipar megkönnyíti a vérgyémánt kereskedelmet. A megvesztegetés és az összejátszás lehetővé teszi a fegyveres csoportoknak, hogy hozzáférjenek a gyémántforrásokhoz, és hivatalos csatornákon keresztül illegális gyémántokat szállítsanak.
5. Az átláthatóság hiánya: A gyémántipar hagyományosan átláthatatlan, korlátozott számú jelentős szereplő irányítja a piac jelentős részét. Ez az átláthatóság hiánya megkönnyíti a konfliktusban lévő gyémántok számára, hogy belépjenek a törvényes gyémántkereskedelembe, és etikus eredetű gyémántokkal keveredjenek.
6. A kimberleyi folyamat kudarca: A 2003-ban létrehozott Kimberley Process Certification Scheme (KPCS) célja, hogy megakadályozza, hogy a konfliktusból származó gyémántok bekerüljenek a törvényes gyémántkereskedelembe. A KPCS-t azonban bírálták a gyengeségei és a vérgyémántok kérdésének hatékony kezelésére való képtelensége miatt.
7. Regionális dinamika: A szomszédos országok és külső szereplők bevonása a konfliktusokba súlyosbítja a vérgyémánt kereskedelmet. Például a szomszédos országok szerepe a fegyveres csoportok támogatásában, valamint a nemzetközi piacok gyémántkereslete hozzájárul a vérgyémántok fennmaradásához.
8. Fegyveres csoportok taktikája: A lázadó csoportok és milíciák gyakran stratégiai eszközként használják a gyémántbányák irányítását katonai kampányaik finanszírozására és hatalmuk megszilárdítására. A gyémántok könnyen szállíthatók, elrejthetők és a nemzetközi piacokon értékesíthetők, így jövedelmező finanszírozási forrássá válik.
A vérgyémántok problémájának megoldására tett erőfeszítések közé tartozik a fokozott nemzetközi ellenőrzés, a kereskedelem megakadályozását célzó jogszabályok, valamint a gyémántiparban az etikus beszerzés és az átláthatóság előmozdítására irányuló kezdeményezések. A kihívások azonban továbbra is fennállnak, és a vérgyémántok teljes felszámolása továbbra is összetett feladat, amely folyamatos erőfeszítéseket igényel a kormányoktól, az ipartól és a civil társadalmi szervezetektől.