1. Orvosi ismeretek hiánya:
A középkorban az orvosi ismeretek korlátozottak voltak, a betegségek okainak és terjedésének megértése kezdetleges volt. Az uralkodó orvosi elméletek ókori görög és római szövegeken alapultak, amelyek a humorizmust és a test humorának egyensúlyhiányát hangsúlyozták. Ez hatástalan kezelésekhez vezetett, mint például a véralvadás és a tisztítás, ami tovább gyengítette az érintettek immunrendszerét.
2. Rossz higiénia:
Az európai városokat a középkorban rossz higiénés körülmények és túlzsúfoltság jellemezte. Ez ideális feltételeket biztosított a pestis terjedéséhez. Az utcák tele voltak hulladékkal és szennyvízzel, és nem voltak hatékony hulladékkezelési vagy tiszta vízellátási rendszerek. A sűrűn lakott városokban az emberek közelsége elősegítette a pestis terjedését.
3. Nem megfelelő karanténintézkedések:
Kezdetben nem volt ismert a betegség terjedésének módja, ami nem megfelelő karanténintézkedésekhez vezetett. Ennek eredményeként a fertőzött egyének továbbra is kapcsolatba léptek az egészséges lakossággal, hozzájárulva a pestis gyors terjedéséhez.
4. Babona és vallási hiedelmek:
A vallási hiedelmek és babonák is szerepet játszottak a pestis elleni hatékony válaszok akadályozásában. Sokan úgy gondolták, hogy a pestis a bűnök isteni büntetése, és gyakorlati lépések helyett imákhoz és vallási körmenetekhez folyamodtak, ami tovább könnyítette a betegség terjedését.
5. Kormányzati koordináció hiánya:
A középkor folyamán Európa számos kis királyságra és városállamra oszlott, amelyek mindegyike saját kormányzási és közigazgatási rendszerrel rendelkezett. Ez a széttagoltság hátráltatta a pestis hatékony kezelésére irányuló összehangolt erőfeszítéseket. Hiányoztak a központosított hatáskörök és források a népegészségügyi intézkedések széles körű végrehajtásához.
6. Kereskedelem és utazás:
A korabeli kiterjedt kereskedelmi hálózatok és utazási útvonalak hozzájárultak a pestis terjedésének hatalmas távolságokra. Ahogy a kereskedők, utazók és hajók egyik régióból a másikba költöztek, tudtukon kívül fertőzött bolhákat vagy patkányokat vittek magukkal.
Ezek a tényezők együttesen Európát különösen sebezhetővé tették a fekete pestissel szemben, ami pusztító következményekkel és jelentős népességvesztéssel járt a 14. században.