Egészség és a Betegség
1. Patkánybolha:A bubópestis elsődleges vektora a bolha volt, amely a Yersinia pestis baktériumot hordozta. A fertőzött patkányok és rágcsálók voltak a pestis tározói, és amikor ezeket a rágcsálókat bolhák fertőzték meg, a betegség könnyen átterjedhetett az emberekre és más állatokra a fertőzött bolhák harapása révén.
2. Kereskedelmi útvonalak:A középkori Európát kiterjedt kereskedelmi útvonalak jellemezték, határain belül és kívül egyaránt. Ezek az útvonalak lehetővé tették az emberek és az áruk gyors mozgását hatalmas távolságokon. Sajnos ezek is döntő szerepet játszottak a pestis terjedésében. A kereskedők és az utazók akaratlanul is fertőzött bolhákat és rágcsálókat vittek magukkal, ezzel tudtukon kívül a kereskedelmi utakon terjesztették a betegséget.
3. Népsűrűség és urbanizáció:Ez idő alatt sok európai város egyre sűrűbbé vált az urbanizáció és a mezőgazdasági növekedés miatt. Ez a megnövekedett embersűrűség a közvetlen közelben ideális feltételeket biztosított a pestis gyors terjedéséhez. A középkori városokban gyakran előforduló zsúfolt és nem higiénikus életkörülmények lehetővé tették a bolhák felvirágzását és nagyszámú ember megfertőzését rövid időn belül.
4. Rossz higiénia és higiénia:A középkori higiéniai gyakorlatok általában nem voltak megfelelőek, ami hozzájárult az olyan betegségek terjedéséhez, mint a pestis. A megfelelő hulladékgazdálkodás, higiénia és orvosi ismeretek hiánya kedvező feltételeket teremtett a pestisbaktériumok túléléséhez és terjedéséhez.
5. Az orvosi ismeretek és a kezelés hiánya:A 14. században az orvosi ismeretek korlátozottak voltak, és nem volt hatékony gyógymód a pestis ellen. Az orvosi gyakorlatok gyakran a vérontásra összpontosítottak, ami tovább terjesztheti a fertőzést. Széles körben elterjedt a betegségtől való félelem is, ami társadalmi elszigetelődéshez, egymás iránti bizalmatlansághoz és minden olyan intézkedéssel szembeni ellenálláshoz vezetett, amely potenciálisan megakadályozhatja vagy szabályozhatja a terjedését.
6. Vallási és kulturális hiedelmek:A középkori vallási és kulturális gyakorlatok néha hozzájárultak a pestis terjedéséhez. A zarándoklatok és a vallási összejövetelek megkönnyítették mind az emberek, mind a fertőzött bolhák nagy távolságokon történő mozgását. Ezenkívül bizonyos hiedelmek visszatartották a higiéniát és az orvosi beavatkozásokat, tovább hátráltatva a betegség megfékezésére irányuló erőfeszítéseket.