A fordított farmakológia szembeállítható a hagyományos gyógyszerkutatási megközelítésekkel, amelyek jellemzően kis molekulák nagy könyvtárainak szűrését foglalják magukban egy célfehérjével szemben, hogy megtalálják azokat, amelyek kötődnek hozzá. Ez a megközelítés időigényes és költséges lehet, és nem mindig sikeres. A fordított farmakológia célzottabb megközelítést kínál, és bizonyos esetekben hatékonyabb és költséghatékonyabb is lehet.
Íme a fordított farmakológia lépései:
1. Határozzon meg egy terápiás célpontot. Ez lehet fehérje, enzim vagy más molekula, amely részt vesz a betegség lefolyásában.
2. Készítsen kötési tesztet. Ez egy laboratóriumi vizsgálat, amellyel mérhető a kis molekulák kötődése a terápiás célponthoz.
3. Szűrje át a kis molekulákat a terápiás célponthoz való kötődésre. Ez számos technikával elvégezhető, például nagy áteresztőképességű szűréssel vagy szerkezet alapú tervezéssel.
4. Értékelje a kis molekulák biológiai hatásait! Ezt számos vizsgálati módszerrel, például sejttenyésztési vizsgálatokkal vagy állatmodellekkel lehet elvégezni.
5. Válassza ki a legígéretesebb kis molekulákat a további fejlesztéshez. Ez jellemzően magában foglalja a kis molekulák hatékonyságának, szelektivitásának és toxicitásának optimalizálását.
A fordított farmakológiát számos gyógyszer kifejlesztésére használták, köztük a Gleevec-et, az Iressa-t és a Tarcevát. Ezek a gyógyszerek hatékonynak bizonyultak különféle rákos megbetegedések kezelésében. A fordított farmakológia a gyógyszerkutatás ígéretes új megközelítése, amely számos betegség új terápiáinak kifejlesztéséhez vezethet.