Miért nem splanchnicus a vagus ideg?

A vagus ideget splanchnicus idegnek tekintik. A splanchnicus idegek olyan idegek, amelyek a test zsigereit (szerveit) beidegzik, beleértve a hasi és a mellüregeket is. A vagus ideg az egyik leghosszabb ideg a testben, és számos szervet beidegz a mellkasban és a hasüregben, beleértve a szívet, a tüdőt, a gyomrot, a beleket és a májat. Néha „vándoridegnek” is nevezik, mivel kiterjedt beidegzése van a test különböző struktúráiban.

A splanchnicus idegek leírása során elhelyezkedésük és eloszlásuk alapján tovább osztályozhatók:

1. Mellkasi splanchnic idegek:Ezek az idegek a mellkasi gerincvelőből származnak, és beidegzik a mellkasi üregben lévő szerveket.

2. Sacral Splanchnic idegek:Ezek az idegek a keresztcsonti gerincvelőből származnak, és beidegzik a kismedencei üregben lévő szerveket.

3. Koponya-splanchnikus idegek:Ezek az idegek az agyból (különösen az agytörzsből) származnak, és beidegzik a fej és a nyak szerveit, valamint bizonyos mellkasi és hasi szerveket.

A vagus ideg egy koponya splanchnicus, amelyet kifejezetten a 10. agyidegnek neveznek. Szomatikus és autonóm funkciója is van, beidegzi a vázizmokat és a test különböző szerveit, beleértve a szívet, a tüdőt és a gyomor-bélrendszert.

Ezért a vagus ideget splanchnicus idegnek, pontosabban cranialis splanchnicusnak tekintik, eredete és eloszlása ​​miatt.