Egészség és a Betegség
Nem sebészeti kezelés:
1. Pihenés és tevékenység módosítása: A gerincre nehezedő megerőltető tevékenységek elkerülése csökkentheti a fájdalmat és megakadályozhatja a csigolyák további elcsúszását.
2. Fájdalomcsillapító: A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, például a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) segíthetnek a fájdalom kezelésében.
3. Fizikoterápia: A fizikoterapeuta gyakorlatokat dolgozhat ki a hát és a törzsizmok erősítésére, a testtartás javítására és a rugalmasság növelésére, hogy csökkentse a gerinc terhelését.
4. Megerősítés: Egyes esetekben hátmerevítő vagy fűző viselése javasolt a gerinc megtámasztása és mozgásának korlátozása érdekében.
Sebészeti kezelés:
A műtétet általában akkor fontolgatják, ha a nem sebészeti kezelések nem nyújtanak enyhülést, vagy ha az állapot súlyos. A műtét típusa az adott helyzettől függ:
1. Dekompresszió: Ez magában foglalja minden olyan szövet eltávolítását, amely nyomást gyakorol az idegekre, mint például a porckorongsérv vagy a csontsarkantyúk.
2. Fúzió: Ebben az eljárásban az érintett csigolyákat fémcsavarok, rudak vagy csontgraftok segítségével tartósan összeolvasztják, hogy megakadályozzák a további elcsúszást.
3. Laminektómia: Ez magában foglalja a lamina egy részének, a csigolya hátsó részének eltávolítását, hogy több hely keletkezzen a gerincvelő és az idegek számára.
4. Spondylolisthesis csökkentése: Egyes esetekben az elcsúszott csigolya műtéti úton újra beállítható és rögzíthető.
5. Minimálisan invazív technikák: Az újabb sebészeti technikák, mint például a minimálisan invazív gerincsebészet, kisebb bemetszéseket és speciális eszközöket használnak a szövetkárosodás csökkentésére és a gyógyulás felgyorsítására.
A legmegfelelőbb kezelési lehetőség kiválasztását az egészségügyi szakemberrel konzultálva kell meghozni az egyén sajátos állapota és szükségletei alapján.