A proto-onkogének olyan fehérjéket kódolnak, amelyek különböző sejtfolyamatokban vesznek részt, mint például a sejtnövekedés, a differenciálódás és az apoptózis (programozott sejthalál). Amikor ezek a fehérjék megfelelően működnek, hozzájárulnak a sejtek szabályozott növekedéséhez és osztódásához. Ha azonban a proto-onkogének mutációt szenvednek vagy túlzottan expresszálódnak, olyan fehérjéket termelhetnek, amelyek a sejteket irányíthatatlan növekedésre és osztódásra késztetik, ami rákhoz vezet.
A proto-onkogén mutációi számos tényező miatt fordulhatnak elő, beleértve a rákkeltő anyagoknak való kitettséget, a sugárzást és bizonyos vírusokat. A proto-onkogének túlzott expressziója számos genetikai változás, például génamplifikáció vagy átrendeződés miatt is előfordulhat.
Ha egy proto-onkogén mutálódik vagy túlzottan expresszálódik, olyan fehérjét termelhet, amely funkciónövekedési mutációt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy új vagy fokozott funkciót kapott, amivel korábban nem volt. Ez kontrollálatlan sejtnövekedéshez és osztódáshoz vezethet, ami a rák egyik jellemzője.
Számos különböző proto-onkogént azonosítottak, és mindegyik egy-egy fehérjét kódol, amely más-más sejtfolyamatban vesz részt. A legismertebb proto-onkogének közé tartozik:
MYC :olyan transzkripciós faktort kódol, amely szerepet játszik a sejtnövekedésben, a differenciálódásban és az apoptózisban. A MYC túlzott expressziója számos különböző típusú rákhoz kapcsolódik, beleértve a Burkitt limfómát, a tüdőrákot és a mellrákot.
KRAS :olyan fehérjét kódol, amely részt vesz a RAS jelátviteli útvonalban, amely részt vesz a sejtnövekedésben, a differenciálódásban és a túlélésben. A KRAS-mutációk számos különféle ráktípushoz kapcsolódnak, beleértve a tüdőrákot, a hasnyálmirigyrákot és a vastag- és végbélrákot.
TP53 :egy tumorszuppresszor fehérjét kódol, amely szerepet játszik a DNS-javításban és az apoptózisban. A TP53 mutációk számos különböző típusú rákhoz kapcsolódnak, beleértve a tüdőrákot, a mellrákot és a vastagbélrákot.
A proto-onkogének fontos célpontjai a rákterápia számára, mivel az ezen gének vagy az általuk kódolt fehérjék aktivitását gátló gyógyszerek felhasználhatók a rák kezelésére. A proto-onkogének rákban betöltött szerepének megértésével a kutatók azt remélik, hogy új és hatékonyabb kezelési módokat dolgozhatnak ki erre a betegségre.