Egészség és a Betegség
Amikor nyel, a szájban lévő akaratlagos izmok elindítják a nyelési folyamatot. A nyelv az ételt golyóvá formálja, amelyet bolusnak neveznek, és a torok hátsó részébe nyomja. Ez kiváltja a nyelés akaratlan reflexét, amely több izom és ideg összehangolt működését foglalja magában.
Amint az élelmiszer-bolus eléri a garatot (torkot), a nyelőcső felső záróizomja ellazul, lehetővé téve a bolus bejutását a nyelőcsőbe. A perisztaltikus hullámok ezután a nyelőcső izmokban kezdődnek. Ezeket a hullámokat a nyelőcső körkörös és hosszanti izomzatának váltakozó összehúzódásai és ellazulásai jellemzik.
A körkörös izmok összehúzódnak a táplálékbolus mögött, és magas nyomású zónát hoznak létre, amely előre tolja. Ezzel egyidejűleg a hosszanti izmok ellazulnak, alacsony nyomású zónát hozva létre a bolus előtt. Az összehúzódások és ellazulások ezen kombinációja összehangolt hullámszerű mozgást hoz létre, amely a táplálékbolust a nyelőcsőbe hajtja.
A nyelőcsőben a perisztaltika gyors folyamat, mindössze 8-10 másodpercig tart. A nyelőcső izomzatának ritmikus összehúzódásai segítenek legyőzni a gravitációt, és hatékonyan mozgatják az élelmiszerbolust a gyomor felé.
Amint az élelmiszerbolus eléri az alsó nyelőcső-záróizomot (LES), a nyelőcső és a gyomor találkozásánál lévő izombillentyűt, a LES ellazul, hogy a bolus bejusson a gyomorba. A LES ezután ismét összehúzódik, hogy megakadályozza a gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe.
Összefoglalva, a perisztaltika egy létfontosságú akaratlan izomösszehúzódás, amely nyelés közben a szájból a gyomorba juttatja a táplálékbolust. Az összehúzódások és ellazulások összehangolt hullámai révén a perisztaltika biztosítja a táplálék hatékony és biztonságos áthaladását a nyelőcsövön.