Mi a molisch-teszt elve?

A Molisch-teszt a szénhidrátok jelenlétének kimutatására szolgál egy anyagban. A szénhidrátok dehidratálásán alapul, hogy tömény kénsav jelenlétében furfurolt vagy hidroxi-metil-furfurolt képezzenek. Ezek a vegyületek azután reakcióba lépnek az α-naftollal, így lila vagy lila elszíneződést hoznak létre.

Lépésről lépésre:

1. Mintaelőkészítés: Vegyen egy kis mennyiséget a vizsgálandó anyagból egy kémcsőbe. Ha a minta szilárd, oldja fel vagy szuszpendálja fel kis mennyiségű vízben.

2. α-naftol hozzáadása: Adjon néhány csepp α-naftol oldatot (1%-os etanolban) a kémcsőbe.

3. Tömény kénsav: Óvatosan adjunk hozzá tömény kénsavat (H2SO4) a kémcső oldalai mentén, hagyjuk, hogy külön réteget képezzen a mintaoldat alatt. Ne keverje össze a két réteget.

4. Megfigyelés: Figyeljük meg a reakciózónát, ahol a két réteg találkozik. Ha szénhidrátok vannak jelen, lila vagy lila elszíneződés alakul ki a határfelületen.

Kémiai reakciók:

1. Szénhidrátok dehidratálása:A tömény kénsav dehidratálja a szénhidrátokat, és furfurollá vagy hidroxi-metil-furfurollá alakítja át.

2. Reakció α-naftollal:Az 1. lépésben előállított furfurol vagy hidroxi-metil-furfurol kénsav jelenlétében reagál az α-naftollal, így lila vagy lila színű vegyületet képez. Ezt a színes terméket Molisch-féle kromogénnek nevezik.

Az eredmények értelmezése:

- Pozitív eredmény:A határfelületen a lila vagy lila elszíneződés kialakulása szénhidrátok jelenlétét jelzi az anyagban.

- Negatív eredmény:Ha nem figyelhető meg színváltozás, az a szénhidrátok hiányára utal, vagy a szénhidrátok koncentrációja a vizsgálat kimutatható határa alatt van.

A Molisch-teszt egy előzetes teszt a szénhidrátok jelenlétének kimutatására, és gyakran használják szűrőtesztként, mielőtt a különféle szénhidráttípusokra specifikusabb teszteket végeznének.