Egészség és a Betegség
A japán orvosok már a 3. században elkezdtek különbséget tenni a kínai akupunktúrától. Ez a korai japán akupunktúra, amelyet Hari néven emlegetnek, egy egyedülálló elméleti keretet tartalmazott, amely hangsúlyozta a has fontosságát, a "Hara" fogalmát és a moxibustion alkalmazását.
Az egyik figyelemre méltó különbség a japán akupunktúra és a TCM között a tapintásra való összpontosítás. A TCM-ben az akupunktúrás szakember nagymértékben támaszkodik a vizuális diagnózisra, például a páciens nyelvének és arcszínének megfigyelésére, hogy meghatározza a megfelelő akupunktúrás pontokat. Ezzel szemben a japán akupunktúrás szakemberek nagyobb hangsúlyt fektetnek a tapintásra, érzékelik a páciens testét a hőmérséklet, a textúra és az ellenállás finom változásaira. Ez lehetővé teszi számukra, hogy azonosítsák a leghatékonyabb akupunktúrás pontokat az egyes betegek számára.
Egy másik különbség a japán akupunktúra és a TCM között a különböző akupunktúrás technikák alkalmazása. A japán akupunktúrás szakemberek gyakran vékonyabb tűket használnak, mint a TCM-ben használtak, és sekélyebben szúrják be a tűket. Szintén gyengédebb tűszúrási technikát alkalmaznak, ami kisebb valószínűséggel okoz fájdalmat vagy kényelmetlenséget.
Végül a japán akupunktúra nagyobb hangsúlyt fektet a krónikus fájdalom kezelésére. A TCM-ben az akupunktúrát gyakran használják számos állapot kezelésére, beleértve az akut betegségeket és sérüléseket. A japán akupunktúrás szakemberek azonban hagyományosan a krónikus fájdalom kezelésére szakosodtak, és számos speciális akupunktúrás technikát fejlesztettek ki erre a célra.
A japán akupunktúra a hagyományos kelet-ázsiai orvoslás egyedülálló és hatékony formája, amelyet Japánban évszázadok óta gyakorolnak. A taoista filozófia elvein alapul, és akupunktúrát, moxibustiót és egyéb technikákat alkalmaz az egészség és a jólét elősegítésére. Noha sok hasonlóságot mutat a hagyományos kínai orvoslással, a japán akupunktúra jelentősen fejlődött az eredeti kínai megközelítésből, és mára az orvosi gyakorlat különálló formája.