1. Korai terhesség (6-10 hét):A korai ultrahang segít megerősíteni a terhességet a terhességi zsák és/vagy az embrió szívveréssel történő megjelenítésével. Megadhatja a becsült terhességi kort, és kizárhatja az olyan állapotokat, mint a méhen kívüli terhesség.
2. Első trimeszter szűrése (11-14 hét):Ez az ultrahang a magzat potenciális fizikai rendellenességeinek és a kromoszóma-rendellenességek kockázati tényezőinek felmérésére összpontosít. A nyaki áttetszőség (NT) mérése és az orrcsont értékelése fontos markerek a vizsgálat során.
3. Terhesség közepén végzett anatómiai vizsgálat (18-24 hét):Ez a legátfogóbb ultrahangos vizsgálat, más néven anomália vizsgálat. A szonográfus gondosan megvizsgálja a magzat anatómiáját, hogy felmérje a növekedést, azonosítsa a szerkezeti rendellenességeket, ellenőrizze a belső szerveket és a gerincet, valamint értékelje a placenta és a magzatvíz szintjét.
4. Harmadik trimeszter növekedési vizsgálata (28-34 hét):Ebben a szakaszban az ultrahang elsősorban a magzat növekedését értékeli, hogy felderítse a lehetséges problémákat, amelyek szorosabb megfigyelést vagy orvosi beavatkozást igényelnek. A placenta, a köldökzsinór helyzetét és a magzat becsült súlyát is felülvizsgálják.
5. Terhességi vizsgálat (37 hét után):Bizonyos esetekben a terhesség vége felé ultrahangvizsgálatra lehet szükség a terhességi kor, a méhlepény egészségi állapota, a magzatvíz mennyisége és a baba helyzetének felmérése érdekében a szülésre és a szülésre való felkészülés során.
Mindig kövesse az egészségügyi szolgáltató konkrét ajánlásait a terhesség alatti ultrahangos vizsgálatok ütemezésére és céljára vonatkozóan.