1. Vénás visszatérés:A megnövekedett vénás visszatérés, mint például edzés vagy folyadék újraélesztése során, fokozott kamrai telődéshez és ezáltal nagyobb előterheléshez vezet.
2. Cardiac Compliance:A kamrák megfelelősége, vagy a nyújtási képessége és a megnövekedett térfogat befogadása befolyásolja az előterhelést. A megnövekedett kamrai kompatibilitás, amint azt bizonyos szívbetegségekben tapasztaljuk, nagyobb előterhelést eredményezhet.
3. Pulzusszám:A pulzusszám változása hatással lehet az előterhelésre. A lassabb pulzusszám több időt biztosít a kamrai feltöltődésre és a megnövekedett előterhelésre, míg a gyorsabb pulzusszám csökkent előterhelést eredményezhet.
4. Vértérfogat:A teljes vértérfogat változásai, például a vérzés vagy a folyadéktúlterhelés során bekövetkező változások, befolyásolhatják az előterhelést. A csökkent vértérfogat csökkenti az előterhelést, míg a megnövekedett vérmennyiség nagyobb előterheléshez vezet.
5. Atrioventricularis szelep működése:Az atrioventricularis (AV) billentyűk megfelelő működése kulcsfontosságú az előterhelés fenntartásához. A diszfunkcionális AV billentyűk, mint például a mitrális vagy tricuspidalis regurgitáció, rendellenes áramlási dinamikát és csökkent előterhelést eredményezhetnek.
Az előterhelés létfontosságú szerepet játszik a szív Frank-Starling mechanizmusában, amely leírja a kamrai előterhelés és a perctérfogat közötti kapcsolatot. E mechanizmus szerint a megnövekedett előterhelés a perctérfogat növekedéséhez vezet, mivel a megnyúlt szívizomrostok nagyobb erővel tudnak összehúzódni. Az előterhelés fogalmának megértése elengedhetetlen a szívműködés felméréséhez és a különböző kardiovaszkuláris állapotok kezeléséhez.