* Hozzáférés biztosítása a magzathoz. A méh az a szerv, amely a magzatot a terhesség alatt tartja. A méhen kívülre helyezve a sebész tiszta rálátást kaphat a magzatra, és könnyen hozzáférhet a magzatvízzsákhoz, hogy megszülessen a baba.
* A vérzés szabályozására. A méh nagyon vaszkuláris szerv, ami azt jelenti, hogy sok véredény van. Amikor a méhet felvágják, sok vérzés fordulhat elő. A méhen kívülre helyezve a sebész nyomást gyakorolhat a méh artériáira a vérzés szabályozása érdekében.
* A méh vizsgálatához. A baba megszületése után a sebész megvizsgálja a méhet, hogy megbizonyosodjon arról, nincs-e szakadás vagy egyéb sérülés. Ez azért fontos, mert a méh bármilyen károsodása szövődményekhez, például fertőzéshez vagy vérzéshez vezethet.
* A méhlepény eltávolításához. A placenta az a szerv, amely a terhesség alatt oxigént és tápanyagokat biztosít a magzat számára. A baba megszületése után a méhlepényt el kell távolítani a méhből. Ez általában kézzel történik, a sebész a méhbe helyezi a kezét, és eltávolítja a méhlepényt.
Egyes esetekben előfordulhat, hogy a méh nem kerül ki a császármetszés során. Ez általában akkor történik, amikor a baba farfekvésben van, ami azt jelenti, hogy a baba lábai jönnek ki először. Ezekben az esetekben a sebész képes lehet megszülni a babát anélkül, hogy ki kellene húznia a méhből.