1. Szervbeszerzés:
- A megfelelő szervdonor azonosítása után a sebészekből és egészségügyi szakemberekből álló szervgyűjtő csoport steril körülmények között kiemeli a szervet a donor testéből.
2. Első megőrzés:
- Közvetlenül a visszavétel után a szervet hideg tartósító oldatba helyezzük. Az általánosan használt megoldások közé tartozik a University of Wisconsin (UW) megoldása vagy az Euro-Collins megoldás. Ezek az oldatok alapvető tápanyagokat és összetevőket tartalmaznak, amelyek védik a szerv sejtjeit és szöveteit.
3. Hűtés:
- A szervet gyorsan lehűtik, hogy csökkentsék az anyagcserét és az oxigénfogyasztást. Ez a folyamat segít lelassítani a szerv állapotromlását és meghosszabbítja életképességét.
4. Hipotermikus tárolás:
- A szervet hipotermiás környezetben tárolják, jellemzően 0 és 4 Celsius-fok (32-39 Fahrenheit fok) közötti hőmérsékleten. Ez a hőmérséklet-tartomány minimálisra csökkenti a sejtkárosodást és megőrzi a szerv működését.
5. Perfúziós technikák:
- A perfúzió során hideg konzerváló oldatot keringetnek a szerv ereiben. Ez a technika oxigénnel és tápanyagokkal látja el a szervet, és segít megőrizni szerkezeti integritását. Két általánosan használt perfúziós technika a következők:
- Gépi perfúzió:A gép a konzerváló oldatot a szerv ereiben pumpálja, szimulálva a véráramlást.
- Statikus hidegtároló perfúzió:A szervet tartósító oldatba merítik, és időszakonként friss oldattal átöblítik.
6. Szervspecifikus szempontok:
- A különböző szerveknek sajátos megőrzési követelményei vannak. Például:
- Vesék:A veséket jellemzően hidegen tartósító oldatban tárolják, és gépi perfúzión eshetnek át életképességük meghosszabbítása érdekében.
- Máj:A májat gyakran hipotermiás tárolással konzerválják, és előnyös lehet az oxigénes perfúziós technikák alkalmazása.
- Szív:A szívek speciális tartósítási technikákat igényelnek, amelyek magukban foglalják a folyamatos perfúziót, valamint a hőmérséklet és az oxigénszint gondos fenntartását.
7. Szigorú időkeretek:
- A szervek tartósítási ideje a szervtípustól és az alkalmazott tartósítási módszerektől függően változik. A sikeres átültetés esélyének maximalizálása érdekében azonban kulcsfontosságú a szervek átültetése meghatározott időkereten belül.
8. Közlekedés:
- Ha a szerveket távoli transzplantációs központokba kell szállítani, azokat gondosan becsomagolják, és folyamatosan ellenőrzik, hogy a szállítás során fenntartsák a megfelelő hőmérsékletet és tartósítási feltételeket.
Ezen szervmegőrzési technikák alkalmazásával az orvosok megnövelhetik a donorszervek életképességét, így a transzplantált recipienseknek nagyobb esélyük van a sikeres transzplantációra és jobb hosszú távú eredményekre.