* A gép meghibásodása: Az EMG gép hibásan működhet, ami pontatlan vagy megbízhatatlan adatokhoz vezethet.
* Elektródával kapcsolatos problémák: Előfordulhat, hogy az EMG-jelek rögzítésére használt elektródák nincsenek megfelelően elhelyezve, vagy meglazulhatnak, ami rossz jelminőséget eredményez.
* Mozgási műtermékek: Ha a páciens a vizsgálat során mozog, az zajt kelthet az EMG-jelben, és megzavarhatja az eredmények értelmezését.
* Közbeszéd: Ez akkor fordul elő, ha az egyik izomból érkező EMG-jelet a másik izomra helyezett elektróda veszi fel, ami pontatlan leolvasásokhoz vezet.
2. Beteggel kapcsolatos tényezők:
* Izomgyengeség: Ha a beteg izmai gyengék, nehéz lehet elég erős EMG-jelet szerezni a pontos értelmezéshez.
* Fájdalom vagy kellemetlen érzés: Az EMG eljárás kényelmetlen lehet, különösen akkor, ha elektródákat helyeznek az izomba. Ez a kellemetlen érzés megzavarhatja a páciens együttműködési képességét a vizsgálat során.
* Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek, például az izomrelaxánsok, befolyásolhatják az EMG-eredményeket azáltal, hogy befolyásolják az izomaktivitást.
* Neurológiai állapotok: Bizonyos neurológiai állapotok, mint például a perifériás neuropátia vagy a gerincvelő-sérülések befolyásolhatják az EMG-leleteket, megnehezítve az eredmények pontos értelmezését.
3. Értelmezési hibák:
* Nem megfelelő tapasztalat: Előfordulhat, hogy az EMG-eredményeket értelmező egészségügyi szakember nem rendelkezik kellő szakértelemmel vagy tapasztalattal az EMG-elemzésben, ami félreértelmezéshez vagy helytelen diagnózishoz vezethet.
* Ritka állapotok: Néhány ritka neuromuszkuláris rendellenesség atipikus EMG-leletekkel járhat, így még a tapasztalt egészségügyi szakemberek számára is kihívást jelent a helyes diagnózis felállítása.
* Szubjektív megítélés: Az EMG-értelmezés bizonyos fokú szubjektív megítélést vonhat maga után, különösen határesetekben, ami az egészségügyi szakemberek véleménykülönbségéhez vezethet.
4. A beteg félreértelmezése:
* Az eredmények félreértése: Előfordulhat, hogy a betegek nem értik teljesen az EMG-jelentést vagy eredményeik következményeit, ami szorongáshoz, zavartsághoz vagy a diagnózis félreértelmezéséhez vezet.
* Kommunikáció hiánya: Az egészségügyi szakember és a beteg közötti rossz kommunikáció azt eredményezheti, hogy a beteg nem kap egyértelmű magyarázatot vagy utasításokat az EMG eredményeiről és az utókezelésről.