* Agyi és gerincvelői rendellenességek: Az MRI kimutathatja a daganatokat, a stroke-okat, a vérzést, a gyulladást és az agy és a gerincvelő egyéb rendellenességeit.
* Szív- és érrendszeri problémák: Az MRI kimutathatja a szív, az erek és a billentyűk szerkezetét és működését. Használható olyan állapotok kimutatására és monitorozására is, mint a koszorúér-betegség, az aorta aneurizmák és a mélyvénás trombózis.
* Izom-csontrendszeri sérülések: Az MRI képes diagnosztizálni az izmok, inak, szalagok és csontok sérüléseit. Használható ízületi rendellenességek, például ízületi gyulladás kimutatására is.
* Hasi és medenceproblémák: Az MRI kimutathatja a daganatokat, cisztákat és a hasi és kismedencei szervek egyéb rendellenességeit, beleértve a májat, a lépet, a veséket, a hasnyálmirigyet és a beleket.
* Rák: Az MRI felhasználható a rákos daganatok kimutatására és monitorozására az egész szervezetben.
Az MRI biztonságos és fájdalommentes eljárás, amely nem jár sugárzással. Viszonylag gyors is, a legtöbb szkennelés 15-30 percet vesz igénybe.
Íme egy részletesebb magyarázat az MRI működéséről:
* Az MRI szkennerek erős mágneses mezőt hoznak létre a test körül. Ez a mágneses mező összehangolja a protonokat (pozitív elektromos töltéssel rendelkező apró részecskéket) a test szöveteiben.
* Ezután a rádióhullámok impulzusba kerülnek a testen. Ezek a rádióhullámok arra késztetik a protonokat, hogy megfordítják a forgásukat.
* Amikor a rádióhullámokat kikapcsolják, a protonok újra igazodnak a mágneses mezőhöz, és energiát szabadítanak fel rádióhullámok formájában.
* Az MRI szkenner érzékeli a protonok által kibocsátott rádióhullámokat, és ezek alapján részletes képet készít a testről.
A mágneses tér erőssége és az MRI-ben használt rádióhullámok frekvenciája határozza meg a képek minőségét és felbontását. A nagyobb mágneses térerősségek és a magasabb rádióhullám-frekvenciák jobb képeket eredményeznek, de hosszabb időt vesz igénybe a felvétel.