1. Pitvari septális defektus (ASD): A foramen ovale egy természetes nyílás a magzati szív pitvarjai között, amely lehetővé teszi, hogy a vér megkerülje a magzat tüdejét, és a test többi részébe áramoljon. Ha a foramen ovale nem záródik be teljesen a születés előtt, az pitvari septum defektust (ASD) eredményezhet. Az ASD egy lyuk a pitvari septumban, a szív felső kamrái (pitvarok) közötti falban, amely lehetővé teszi a vér abnormális áramlását a pitvarok között.
2. Jobbról balra sönt: Az ASD jelenléte jobbról balra sönt kialakulásához vezethet, ahol a bal pitvarból származó oxigénnel dúsított vér keveredik a jobb pitvarból származó oxigénmentesített vérrel. Ez alacsonyabb oxigénszintet eredményezhet a szisztémás keringésben, ami potenciálisan cianózishoz vezethet (a bőr kékes elszíneződése a vér alacsony oxigénszintje miatt).
3. Eisenmenger-szindróma: Egyes esetekben egy nagy ASD jelentős jobbról balra tolatással Eisenmenger-szindrómához vezethet. Ez egy ritka, de súlyos szövődmény, amelyet pulmonális hipertónia (magas vérnyomás a tüdőben), a shunt megfordulása (jobbról balra áramlik) és cianózis jellemez. Az Eisenmenger-szindróma progresszív szívelégtelenséget okozhat, és potenciálisan életveszélyes.
4. Megnövekedett pulmonális véráramlás: A foramen ovale tökéletlen záródása fokozhatja a tüdő véráramlását. Ez megterhelheti a jobb kamrát, a szív kamráját, amely a vért a tüdőbe pumpálja, ami jobb kamrai hipertrófiához (megnagyobbodáshoz) és potenciális szívelégtelenséghez vezethet.
5. Potenciális tromboembóliás események: Az ASD jelenléte növelheti a vérrögök (thrombusok) kialakulásának kockázatát a szívben. Ezek a vérrögök eljuthatnak a test más részeire, és stroke-ot vagy embóliát okozhatnak a tüdőben (tüdőembólia).
6. Légzési problémák: Ha a foramen ovale nyitva marad, az megzavarhatja a normális véráramlást és befolyásolhatja a tüdő fejlődését. Ez légzési problémákhoz vezethet, például légszomjhoz és csökkent edzéstűréshez.
7. Cianózis: Ahogy korábban említettük, a jobbról balra irányú tolatás cianózist, a bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződését okozhatja a vér alacsony oxigénszintje miatt.
Fontos megjegyezni, hogy a foramen ovale nem teljes záródásával kapcsolatos problémák súlyossága nagyon eltérő lehet. Egyes esetekben egy kis ASD kevés vagy egyáltalán nem okoz tünetet, és idővel magától bezárulhat. Azonban a nagyobb ASD-k vagy az olyan szövődményekhez kapcsolódóak, mint az Eisenmenger-szindróma, orvosi beavatkozást igényelnek, beleértve a műtéti lezárást vagy más kezeléseket.