1. Beteg demográfiai adatok: Kor, nem, faj, etnikai hovatartozás stb.
2. Orvosi előzmény: Korábbi betegségek, kezelések, műtétek stb.
3. Családtörténet: A családon belüli egészségi állapotok.
4. Tünetek: Mit tapasztal a beteg, mikor kezdődött, hogyan fejlődött stb.
5. Életjelek: Testhőmérséklet, vérnyomás, pulzusszám, légzésszám stb.
6. Laboratóriumi vizsgálatok: Vérvétel, vizeletvizsgálat, képalkotó vizsgálatok stb.
7. Kezelési tervek: Milyen kezeléseket végeztek, mikor, hogyan tolerálták stb.
8. A betegek eredményei: Hogyan javult vagy romlott a beteg állapota az idő múlásával, felépült-e vagy meghalt-e stb.
9. Nemkívánatos események: A kezelés eredményeként fellépő negatív következmények.
10. Életminőség: Hogyan befolyásolja a beteg állapota a mindennapi életben való működési képességét.
Ezen számszerű tények összegyűjtésével és elemzésével a kutatók olyan mintákat és trendeket azonosíthatnak, amelyek új kezelésekhez és terápiákhoz vezethetnek. Például a kutatók azt találhatják, hogy a gyógyszerek bizonyos kombinációja hatékonyabb egy bizonyos típusú rák kezelésében, mint egyetlen gyógyszer. Vagy azt tapasztalhatják, hogy egy bizonyos genetikai mutáció egy bizonyos betegség kialakulásának nagyobb kockázatához kapcsolódik. Ez az információ felhasználható új gyógyszerek, kezelések és megelőzési stratégiák kidolgozására.
A számszerű adatok az orvostudomány előrehaladása mellett a betegellátás javítására is felhasználhatók. Például az orvosok elektronikus egészségügyi nyilvántartásokat (EHR) használhatnak a páciens kórtörténetének nyomon követésére és a lehetséges kockázatok azonosítására. Az adatok segítségével személyre szabhatják a kezelési terveket és nyomon követhetik a beteg előrehaladását. Ez jobb eredményekhez vezethet a betegek számára, és csökkenti az egészségügyi rendszer költségeit.