* Kiválasztási torzítás: Ez akkor fordul elő, ha a vizsgálati minta nem reprezentálja az érdeklődési kört. Például egy, a dohányzás egészségre gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmány, amely csak dohányosokat foglal magában, túlbecsülheti a dohányzás kockázatait, mivel azok, akik soha nem dohányoztak, nem szerepelnek a vizsgálatban.
* Információs torzítás: Ez akkor fordul elő, ha a vizsgálat résztvevőitől gyűjtött információ pontatlan vagy hiányos. Például egy új gyógyszer egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata, amely saját bevallású adatokra támaszkodik, elfogult lehet, ha a résztvevők nem tudják pontosan felidézni gyógyszerhasználatukat.
* Zavarba ejtő: Ez akkor fordul elő, ha az érdeklődés kitettségétől eltérő tényező társul mind a kitettséggel, mind az eredménnyel. Például egy olyan tanulmányt, amely a levegőszennyezés egészségre gyakorolt hatásait vizsgálja, és amely nem szabályozza a dohányzást, összezavarhatja a dohányzást, mivel a dohányzás mind a légszennyezettséggel, mind a légzési problémákkal jár együtt.
* Elfogultság a vakolás hiánya miatt: Ez akkor fordul elő, ha a vizsgálat résztvevői vagy kutatói tudják, hogy a résztvevők melyik csoportba tartoznak, ami torz eredményekhez vezethet. Például egy tanulmányban, amely két gyógyszer hatékonyságát hasonlítja össze, ha a résztvevők tudják, melyik gyógyszert szedik, nagyobb valószínűséggel számolnak be az általuk szedett gyógyszer pozitív hatásairól és a másik gyógyszer negatív hatásairól.
* Fordított okozati összefüggés: Ez akkor fordul elő, ha az érdeklődés eredménye okozza a kitettséget, nem pedig a kitettség okozza az eredményt. Például az elhízás és a szívbetegség közötti kapcsolat vizsgálatát a fordított ok-okozati összefüggés torzíthatja, mivel a szívbetegség elhízáshoz vezethet.
Ez csak néhány az érvényességet fenyegető veszélyek közül, amelyek az epidemiológiai vizsgálatok során előfordulhatnak. Fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a fenyegetésekkel, és lépéseket tegyünk a vizsgálati eredményekre gyakorolt hatásuk minimalizálására.