* A páciens neve, kora és neme. Ezek az információk segíthetnek az elsősegélynyújtónak a legjobb cselekvési mód kiválasztásában. Például előfordulhat, hogy az elsősegélynyújtónak másképp kell gondoskodnia egy gyermekről, mint egy felnőttről.
* A páciens kórtörténete. Ez az információ segíthet az elsősegélynyújtónak abban, hogy azonosítson minden olyan lehetséges egészségügyi problémát, amely bonyolíthatja a helyzetet. Például az elsősegélynyújtónak további óvintézkedésekre lehet szüksége, ha a betegnek szívbetegsége vagy cukorbetegsége van.
* A páciens aktuális tünetei. Ez az információ segíthet az elsősegélynyújtónak abban, hogy azonosítsa a beteg szorongásának okát, és kidolgozza a kezelési tervet. Például előfordulhat, hogy az elsősegélynyújtónak újraélesztést kell biztosítania, ha a beteg nem lélegzik.
* A páciens tudatszintje. Ez az információ segíthet az elsősegélynyújtónak abban, hogy meghatározza, hogyan kommunikáljon a legjobban a pácienssel, és felmérje a beteg általános állapotát. Például az elsősegélynyújtónak parancsokat kell kiabálnia, ha a beteg eszméletlen.
* A páciens környezete. Ez az információ segíthet az elsősegélynyújtónak abban, hogy azonosítsa azokat a potenciális veszélyeket, amelyek tovább károsíthatják a beteget. Például előfordulhat, hogy az elsősegélynyújtónak el kell távolítania a beteget egy égő épületből.
Azáltal, hogy a lehető legtöbb információt összegyűjti a betegről, az elsősegélynyújtó a lehető legjobb ellátást tudja nyújtani, és segítséget nyújt a beteg biztonságának biztosításában.